Közlekedési, gazdasági csomóponttá válhat Békéscsaba

Békéscsaba fejlesztése ügyében tárgyalt pénteken csaknem három órán keresztül a városháza dísztermében Lázár János miniszter vezetésével az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Szarvas Péter polgármester irányításával Békéscsaba vezetése. A plenáris ülésen a szaktárca részéről részt vettek államtitkárok, helyettes államtitkárok, állami cégek vezetői, békéscsabai oldalról pedig a polgármesteri hivatal és a békéscsabai cégek vezetői is.

Két részre bontották Békéscsaba fejlesztési elképzeléseit

Minden olyan kérdést érintettek az ülésen, amiről előzetesen beszéltek. Békéscsaba fejlesztése ügyében nem volt korábban ilyen szintű egyeztetés, rendkívüli kormányzati hozzáállást tapasztalt – mondta Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. Megemlítette, hogy 2016-ban írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern Városok Program keretében a megállapodást, és hogy azt követően Békéscsaba rengeteget fejlődött. Úgy véli, Békéscsaba akkor lehet sikeres, ha rendelkezik fejlesztési tervekkel, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőinek ezeket mutatták be.

Békéscsaba fejlesztési elképzeléseit két részre bontották:

• egyrészt vizsgálták, hogy a város gazdasági erejét, befektetőket vonzó képességét milyen fejlesztésekkel lehet erősíteni, itt szó volt közlekedésről, iparterület-fejlesztésről, közműfejlesztésről;
• másrészt szeretnék a békéscsabaiak számára nyújtott szolgáltatások színvonalát növelni, itt beszéltek közlekedésről, egészségügyről, idősgondozásról, a repülőtér ügyéről, a kulturális, a sport- és az oktatási infrastruktúráról.

Bizonyították, miszerint Békéscsaba készen áll arra, hogy a következő öt évben tovább fejlődhessen – hangsúlyozta Szarvas Péter polgármester. Ehhez kértek kormányzati szövetséget. Úgy véli, Békéscsaba komoly fókuszba került, bizakodóak lehetnek, hogy a jövőben a város erősödik, a szolgáltatások színvonala pedig javul. Nőhet Békéscsaba népességmegtartó ereje, sőt akár komoly regionális szerep is hárulhat Békés vármegye székhelyére.

Elindult az alföldi városok, így Békéscsaba fejlesztése is

– Új programba kezdett az Építési és Közlekedési Minisztérium. Felkeresik azokat a településeket, amelyek a kormány kiemelt partnerei lesznek a következő években, amelyek rendkívüli helyzetben vannak és rendkívüli szerepre számíthatnak – mondta Lázár János miniszter. Kiemelte, a kormány 2010 óta törekszik az Alföld fejlesztésére, komoly erőfeszítéseket tettek ennek érdekében. Megerősítették Kecskemétet, zajlik Debrecen fejlesztése, kezdődik Szegedé, napirenden van Szolnok és Békéscsaba erősítése is. Olyan fejlődési lehetőséget kapnak ezek a városok, ami gazdasági növekedést jelent, valamint hozzájárul az általános társadalmi jóllét emeléséhez is.

Hozzátette: célként fogalmazták meg az Alföld bekötését az ország vérkeringésébe. 2016 óta folyik az M44-es építése, Békéscsabát közvetlenül összekötik Budapesttel. Összesen 125 kilométert építenek 560 milliárd forintból, az utolsó 30 kilométeres szakasz átadása 2025 tavaszán várható. Emellett az Alföldön nagy csomópontokat hoznak létre. Beszélt a Nyíregyháza-Szatmárnémeti, a Debrecen-Nagyvárad, a Temesvár-Szeged tengelyről, és most tárgyaltak arról, hogyan lehetne Békéscsaba is gazdasági, közlekedési csomópont Araddal együtt. 

Békéscsaba is A-kategóriás lesz, ahogy Debrecen és Szeged

Ennek érdekében viszik el a magyar-román határig az M44-est, a 43 kilométernyi út megépítése 300 milliárd forintba kerülhet. A szerződést aláírta, 6,5 milliárd forintból készülnek a fejlesztés tervei. Most kijelölték, hogy az öt változat közül melyik nyomvonalon vigyék el Békéscsaba felett az M44-est. A várostól északra, 6 kilométerre épülhet meg a szakasz, és az út és a város határa között egy 300 hektáros ipari területet alakítanának ki, ebben is megállapodtak.

Békéscsaba nem szorulhat be Debrecen és Szeged közé, nem lehet Debrecen és Szeged A-, Békéscsaba pedig B-kategóriás, Békéscsabának is A-kategóriásnak kell lennie – fogalmazott Lázár János miniszter, aki szerint ehhez rengeteg beruházásra van szükség. Mint mondta, megállapodtak az M47-es kapcsán arról, hogy amikor elkezdik a 47-es négysávosítását Békéscsaba és Berettyóújfalu között – alapvetően a mostani nyomvonalon fejlesztenek, és lesznek elkerülők –, akkor Békéscsaba felől kezdenek. Tehát előbb Békéscsaba és Szeghalom, majd Szeghalom és Berettyóújfalu között valósul meg a beruházás.

Fejlesztik a repülőteret, korszerűsítik az állami utakat

Szólt a déli elkerülőről is, hogy azt szintén tervezik, és hogy ha megépül az M44-es, az M47-es és a déli elkerülő, akkor Békéscsaba körül lényegében egy körgyűrűt hoznak létre, egy nagy lehetőségeket kínáló közlekedési csomópontot. Szükség van azonban a repülőtér fejlesztésére is. Döntöttek arról, hogy elindul a békéscsabai repülőtér teljes újjáépítésének tervezése, a mostani 1800 méteres futópályát 2500 méter hosszúra és 45 méter szélesre tervezik, a teljes beruházás 20 milliárd forintba kerülhet.

Lázár János miniszter elmondta: átnézték azt is, hogy Békéscsaba belterületén milyen állapotban vannak az állami utak. A teljes korszerűsítéshez 25 milliárd forintra lenne szükség, ezért ütemezik a felújítást. A Berényi úttal kezdenek – 2 kilométer újulhat meg 2 milliárd forintból 2025 második felében –, a további sorrendről pedig a városi közgyűlés dönt. Azt ígérte, hogy minden évben lesz valamilyen előrelépés a belterületen lévő állami utak tekintetében.

Minőségibb vasúti kocsik és buszok jöhetnek

Szó esett a vasút- és a volántársaság működéséről, a vasútállomásról és a buszpályaudvarról. A tárcavezető azt mondta, hogy jövőre a vasúti kocsik az eddiginél modernebbek, felszereltebbek lesznek, illetve a Békéscsabán közlekedő autóbuszflotta is megfiatalodik, átlagosan 8 éves járművek állnak majd szolgálatba. Egy országos felújítási program indul, megnézik, hogy ebbe miként lehet beleilleszteni a vasútállomást és a buszpályaudvart, és hogy hogyan szolgálhatnak kereskedelmi, üzleti célokat az üres területeket.

Vannak olyan projektek, amelyeket nem fejeztek be a Modern Városok Program keretében – benne például útépítéssel, a geotermikus projekttel, a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatának felújításával –, kiemelt célként fogalmazta meg, hogy ezekre tegyenek pontot. Azt mondta, hogy az ehhez szükséges forrást szeretnék idén Békéscsaba rendelkezésére bocsátani. Egyeztettek a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium tervezett tornacsarnokáról is, mint fogalmazott, lobbizik majd a 2,5-3 milliárd forintos beruházás érdekében.