Négy belvárosi hídon is átkeltek a csabai városismereti séta során – videóval

Újjáépült a József Attila és a Deák utcát összekötő csabai kishíd, amelyet egy hónappal ezelőtt adtak át ünnepélyes keretek között a közlekedők, a közönség számára. Mivel a régi létesítmény bontása előtt tartottak hídbúcsúztató alkalmat, az átadás apropóján úgy döntöttek, hogy hídköszöntő városismereti séta során ugyancsak felkeresik a Békéscsaba belvárosában, a Munkácsy Negyedben található hidakat. A szervező Békés Megyei Könyvtár igazgatója kiemelte, hogy rekordszámú, közel száz érdeklődő vett részt a rendezvényen.

Kilencezer csabai ásta ki az Élővíz-csatornát

A belvárosi hidak kapcsán fontos beszélni az Élővíz-csatornáról, hiszen ha az nem lenne, akkor nem lenne szükség átkelési pontokra sem. Az Élővíz-csatorna kettészeli a várost, Gyulát köti össze Békéssel. Mintegy 9 ezer csabai ásta ki 1777-ben a medrét azért, hogy vízi úton lehessen ide fát szállítani, erre az Evangélikus Nagytemplom építése miatt is szükség volt. Az Élővíz-csatorna a most a Csabagyöngye Kulturális Központ környékén lévő öblös része fürdőhelyként ugyancsak szolgált. Az 1800-as évek elején három fahídon lehetett átkelni az Élővíz-csatornán.

Sztraka Ernő tervezte a Kiss Ernő és Kórház utca közötti hidat

Az egyik fahíd a Kiss Ernő és a Kórház utca között volt. Ennek helyére Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján 1879-ben építettek vashidat, a mérete alapján kishídnak, a közeli liget miatt Széchenyi hídnak szintén nevezték. Később stabilabb híd vált szükségessé, ezért a 1960-as években azt elbontották, helyére egy vasbetonhíd épült. Ezt alakították át 2021-2022-ben, visszaadták a létesítmény eredeti képét, illetve elnevezték a tervezőről, Sztraka Ernőről, aki rengeteget tett a városért: szerepet vállalt többek közöt a városháza, a színház, a Fiume hotel, a körgát építésében, tervezésében.

Boltíves volt egykor a Munkácsy Mihályról elnevezett híd

A másik fahíd a mostani Széchenyi és Gyulai utakat kötötte össze, ez jelenleg Munkácsy Mihály nevét viseli. 1874-ben szintén Sztraka Ernő tervei alapján ide egy téglákból kirakott, boltíves hidat építettek. Az 1900-as évek elején szélesítették, mivel akkor is hatalmas forgalmat bonyolított le. Az 1960-as években átalakították, majd 1984-ben lebontották, és helyére egy négysávos, nagyjából 20 méter széles vasbetonhidat építettek, most is ezen lehet átkelni. 2014-ben nevezték el a festőfejedelemről, 2020-ban felújították a korlátokat, illetve Békéscsaba címere is kikerült ide.

Kétszer is megszégyenült szerelme előtt a későbbi festőfejedelem

Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója két legendát is elmesélt, amelyek a híddal és Munkácsy Mihállyal kapcsolatosak. 

1. Munkácsy Mihály a településen töltötte egyben boldog és egyben sanyarú gyermekkorát. Asztalosinas volt, és 1857-ben a mester őt és társait megbízta azzal, hogy fessék le sárgára a hidat. Mezítláb, kalap nélkül dolgozott, és pont arra sétált titkos szerelme, Bartóky Ilonka. Bár a későbbi festőfejedelem köszönt, a lány nem fogadta a köszönést, amit a fiatal csalódásként élt meg.
2. A híd környéke kedvelt fürdőhely volt akkoriban, és az emberek ádámkosztümben, azaz meztelen merítkeztek meg az Élővíz-csatorna vizében. Munkácsy Mihály is így tett, és pont akkor, amikor ruha nélkül szaladt a víz felé, egy lánycsapat ment a közelben, a társaságban ott volt Bartóky Ilonka is. A fiatalnak ismét csalódnia kellett.

Gondolkodtak azon, hogy autók is átkelhessenek a József Attila és Deák utca közötti hídon

A József Attila és a Deák utca között szintén fahíd épült elsőként, Ádám Gusztáv – aki városi mérnökként ugyancsak sokat tett a településért – tervei alapján az 1900-as évek elején. Kereken száz éve szóba került, hogy egy stabilabb átkelőt építenek ide, hogy autók is áthaladhassanak rajta, ezt a tervet azonban elvetették. 1936-ban Csaba Gyula tervei szerint egy vasbetonhíd készült, amely gyalogoshídként szolgált csaknem 90 éven keresztül. Mivel romlott az állapota, lebontották, újjáépítették. A csabai kishídon a gyalogosok mellett immár kerékpárosok is közlekedhetnek, autósok továbbra sem.

Immár Réthy Pál nevét viseli a csabai kishíd

A csabai kishíd Réthy Pál nevét viseli, aki Szarvason született, majd Békéscsabára került. Nagy népszerűségnek örvendett, ő volt ugyanis az első orvos a településen, aki tudott szlovákul. Az ő nevéhez köthető a kórház kialakítása, alapítása. A csabai kishíd József Attila utcai, Derkovits sori tövében található egyrészt az Ásító inas, a szobrot Munkácsy Mihály ismert festménye ihlette, másrészt egy trafik. A trafik kapcsán Juhász Zoltán igazgató elmondta, hogy az első világháborút követően a hadirokkantak számára biztosítottak lehetőséget arra, hogy trafikokat nyissanak. 

Vasúti sínek futottak az egyik hídon a Bánszki és a Bajza utcák között

A Bajza és a Bánszki utca között két híd is található, V alakban: egy nagyobb, amelyen autók is közlekedhetnek, illetve egy kisebb, amelyen a kerékpárút fut.

• A nagyobb előzménye az 1910-es években épült Ádám Gusztáv tervei alapján, amikor megnyitották a Bajza utcai részt, mivel terebélyesedett Békéscsaba. 1963-ban átépítették, hogy nagyobb legyen a teherbírása, 1977-ben pedig négysávosra szélesítették a vasbetonhidat.
• A kisebb 1918-ban épült, vasúti hídként szolgált, a sínek az István malomhoz vezettek. A belvárosi vasúti közlekedés Békéscsabán az 1960-as évek végén szűnt meg. A híd azonban megmaradt, így az 1970-es évektől gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnek ezen a létesítményen.