A napfény szerelmese: megnyílt Kepenyes Pál kiállítása Gyulán - galériával

Köszöntőjében dr. Kovács József országgyűlési képviselő felidézte, hogy Kepenyes Pál 1926-ban született a Békés vármegyei Kondoroson, és 2021-ben Acapulcóban hunyt el. Mint kiemelte, a szemet gyönyörködtető tárlat ötödik helyszíne a gyulai Kohán Képtár. Az országgyűlési képviselő szólt az alkotó életének legfontosabb állomásairól. Mint mondta, Kepenyes Pál a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahonnan „osztályidegenként” távoznia kellett. 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták. 1956-ban – a márianosztrai lakosoknak köszönhetően – szabadult, és részt vett a forradalomban. November 21-én távozott Magyarországról és végül Acapulcóban telepedett le.

Kepenyes Pál, a szobrászat Picassója

– Hosszabb időre kiesett a magyar művészettörténet látóköréből, éppen ezért hálával tartozunk azoknak, akik gondoskodtak arról, hogy ez a különleges hagyaték ne vesszen el, maradjon meg, és lehetőleg legyen majd Kondoroson egy állandó kiállítása – tette hozzá. Külön szólt arról, hogy Kepenyes Pált a szobrászat Picassójának is hívják. 

Varga Koritár Pál békéscsabai kötődésű, korábbi mexikóvárosi és Buenos Aires-i nagykövet, aki személyesen ismerte Kepenyes Pált, elmondta, 1997-ben, amikor a Külügyminisztérium latin-amerikai főosztályának volt a vezetője, elkezdődött egy kezdeményezés, hogy a távolabbi országokat is felfedezzék. Ezért az akkori köztársasági elnök részére egy négy országot átölelő hivatalos utat szerveztek, amelynek egyik állomása Mexikó volt. Ott az államfő találkozott Octavio Paz Nobel-díjas író-költővel, Passuth László író lányával és Kepenyes Pállal. Ez volt az első alkalom, amikor a szobrászművész hivatalos magyar személyiséggel találkozott.

A diplomata 2014-ben nagykövet lett Mexikóvárosban, szinte rögtön felvette a kapcsolatot Kepenyes Pállal, és szoros, szinte baráti kapcsolat alakult ki köztük. 

– Igazi magyar ember volt, a magyar kultúrát, a magyar nyelvet soha nem felejtette el – tette hozzá, majd megemlítette, amikor közösen vacsoráztak a Kondorosi csárda című dalt mindig el kellett énekelniük.

2016-ban az ’56-os forradalom hatvanadik évfordulóján javaslatukra, Kepenyes Pált megbízták, hogy készítsen egy domborművet az esemény kapcsán. A dombormű ma is a mexikói nagykövetség falát díszíti.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár elmondta, Kepenyes Pál művészetét sokáig kevesen ismerték hazánkban.

– Lokálpatriótaként fontosnak tartottuk, hogy felvegyük vele a kapcsolatot, és mutassuk be az alkotásait – fogalmazott. – Az akkori Békés Megyei Önkormányzat, a Munkácsy Mihály Múzeum volt az első, ahol ez magasabb szinten megtörtént.

A művészet nem statikus

Kifejtette, Kepenyes Pál megragadó, pozitív személyiségű ember volt, és ez az energia másokat is feltöltött.

– Mindig arról beszélt, hogy a művészet nem statikus, nem állandó és örök, minden mozgásban és változásban van. Szerette volna kifejezni, hogy ő egy alkotó, de arra is ösztönzött, hogy mi is, akik szemléljük a tárgyait, vegyünk részt az alkotásban. Mozdítsuk meg azokat, állítsuk be a saját lelkiállapotunk, érzéseink szerint. Ő volt az első Magyarországon, aki ezt megtette. Úgy vélte, hogy a befogadó, a szemlélő és az alkotó együtt adja a képzőművészeti élményt – tette hozzá, majd kitért arra, hogy erre a gyulai Kohán Képtárban is lehetőség nyílik.

A látogatót bevonja az alkotás folyamatába

Megyeri János szobrászművész, a kiállítás kurátora megnyitójában felidézte, hogy amikor Kepenyes Pál 1956-ban elhagyta az országot, egy Pilinszky-kötetet és egy ledöntött Sztálin-szobor darabját vitte magával.

– Ez egy hangsúlyos szabadságvágyról tesz tanúbizonyságot – folytatta a gondolatot.

Mint elmondta, ötödik alkalommal rendezhette be Kepenyes Pál alkotásait.

– A gyulai kiállítótér engem is lenyűgözött, és meglepett, hogy a kiállított munkák mennyire más jelentéstartalommal bírnak ezen a helyen – emelte ki. Külön felhívta a figyelmet a Torinói lepel című alkotásra.

– Amikor Kepenyes Pál megalkotta a szobrot, függőlegesre tervezte, de az alkotás elkezdte saját magát életre kelteni. Amikor fekve megláttuk, úgy gondoltuk, hogy maga a művész is rácsodálkozna – tette hozzá, majd reflektálva Závogyán Magdolna szavaira, elmonda, az alkotások nem statikusak. Kepenyes Pál egy egészen új szemléletet hozott be a szobrászat világába.

– Egy teljesen új gondolkodásmódról van szó, a látogatót nem csak gondolkodásra készteti, hanem bevonja az alkotás folyamatába is, szobrászt csinál mindenkiből, aki veszi a bátorságot, és megmozdítja a tárgyakat. Így egy teljesen új jelentéstartalmat láthatnak.