Felavatták a Munkácsy Negyed negyedik köztéri szobrát - galériával

Munkácsy Mihály egyes források szerint 1851 novemberében, mások szerint 1852 májusában, édesapja halála után érkezhetett Békéscsabára. A festőfejedelem későbbi visszaemlékezéseiben arról írt, hogy csodálatba ejtette a város látképe, hogy farkasszemet néz egymással a két templom. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a sár miatt csak csizmásan lehetett kilépni az utcára, és hogy a házak előtt két sorban, egymással párhuzamosan pallók voltak – ismertette Varga Tamás.

Kölcsönös kötődés alakult ki Munkácsy Mihály és Békéscsaba között

Békéscsaba alpolgármestere ezzel utalt arra, hogy milyen élmények, behatások érhették Munkácsy Mihályt az itt töltött idők során. Kialakult egyfajta kölcsönös kötődés a művész és a város között. A csabai casinó 1881-ben hivatalos elismerése jeleként oklevelet adott számára, és amikor Munkácsy Mihály visszatért, mindig fényűző fogadtatásban volt része. Halála után 10 nappal, 1900. május 11-én, elsőként Békéscsabán utcát neveztek el róla, 1901. május 2-án emléktáblát avattak tiszteletére.

Varga Tamás hozzátette: azzal, hogy a relikviagyűjteménye ide került, elindult a város egy úton, Munkácsy Mihály kultuszának, életművének ápolását, népszerűsítését tűzte ki célul. Tíz éve, 2014-ben születésének 170. évfordulójára gazdag programsorozattal emlékeztek, és megfogalmazták, hogy a festőfejedelem életművének bemutatását magasabb szintre kell emelni. Ezt követően munkacsoport alakult, majd bekerült a Munkácsy Negyed kiépítését célzó projekt a Modern Városok Program fejlesztései közé.

Élményhelyszín született a Munkácsy Negyed révén

A város alpolgármestere elmondta: egy olyan sokszínű, a világhírű festőművész öröksége által inspirált, kulturális, művészeti élményhelyszínt alakítottak ki Békéscsaba szívében, ahol a gyermekkorának meghatározó eseményei zajlottak, ahonnan elindult meghódítani a világot. Lényeges, hogy a látogató a Munkácsy Negyed minden sarkában találkozhasson a géniusz szellemiségével, életének, alkotásainak fontos momentumaival.

Sorolta, hogy ennek mentén megújult a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása, a Munkácsy Emlékház, a Békés Megyei Könyvtár belső udvara, felújították a Sztraka hidat, megépítették a Napsugár bábszínház otthonát, és a most újjáépülő, a Deák és a József Attila utcákat összekötő kishidat szeptember 29-én, Mihály napján szeretnék felavatni. 

Széri-Varga Géza alkotása a negyedik köztéri szobor

A Munkácsy Negyed markáns elemei a művész és a művei által inspirált köztéri szobrok: 

• Munkácsy Mihály egészalakos szobra a Munkácsy Mihály Múzeumnál,
• a Rőzsehordó az Aradi vértanúk ligetében,
• a Kisasszony az Omaszta-parkban

tekinthető meg. 

A negyedik köztéri szobor megalkotása során Széri-Varga Géza a Köpülő asszony című festményt vette alapul. Érdekes hármas alakult ki a szobor kapcsán: Munkácsy Mihály, Lenkefi Konrád, Széri-Varga Géza, azaz a festő-, a báb- és a szobrászművész – folytatta Varga Tamás alpolgármester. Lenkefi Konrádnak köszönhető, hogy van bábszínház Békéscsabán. 

Széri-Varga Géza több évtizeden át, 2002-ig élt Békéscsabán, olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a második világháborús emlékmű és a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve a Szabadság téren, Szent László szobra, a Kentaurok a Lencsési-lakótelepen vagy a Tornászlány a városi sportcsarnoknál. Kiemelte a Köpülő asszony a bábok ölelésében című szobor kapcsán: a művész figyelembe vette a helyszínt, a leginkább érintett korosztályt, a gyermekeket, és hogy így játékos, formabontó kompozíció bontakozik ki.

A bábos hagyomány is megjelenik az alkotáson

Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója azt mondta, hogy a Köpülő asszony a bábok ölelésében című alkotás úgy állít emléket Munkácsy Mihály számára, hogy közben belesző több szálat is Békéscsaba történetéből, például a bábos hagyományt, amelyet 75 éve ápolnak. Kiemelte: illik a bábszínház előtti Beliczey-kertbe a szobor, amely jelképe is lesz a helyszínnek.

Beszélt arról is: a mű egy összművészeti alkotás, amely magában foglal történeteket, emberi találkozásokat. Ez az, ami a bábszínház mozgatóereje is. Az elmúlt egy év sikerei kirajzolták az irányvonalakat, amelyek mentén az intézmény tovább halad: megszólították a középiskolásokat és a felnőtteket is, rendezvényeknek, konferenciáknak adhatnak otthont, szakmailag előre léptek.