Gazdaság

2009.05.14. 15:52

Földgázt és kőolajat keresnek Gyulánál

Közel fél éven át végeztek méréseket kőolaj és földgáz után kutatva Gyula környékén. A hosszú munkának lehetett valami eredménye, mert Kétegyházához közel 20 méteres fúrótornyot építettek.

cs. á.

Körbemérték a vidéket

A felszín alatti több ezer méteres mélységig kutatták át a talajt az elmúlt hónapokban Gyula környékén. A munkálatok nem titkolt célja az volt, hogy kőolaj és földgáz nyomára bukkanjanak.

A mérésekhez rugalmas hullámokat bocsátottak ki, amelyeket önjáró járműre épített vibrátorok állítanak elő pontosan meghatározott rend szerint. A nagyméretű eszközökkel a megközelíthetetlen helyeken 3-4 méter mély lyukakból akár egy kilogramm súlyú robbanóanyag elrobbantásával keltettek rezgéseket.

Lakat van az érintettek száján

— A mérések befejeződtek, összegyűjtöttük az adatokat. Ezek feldolgozása azonban hosszú időt vesz igénybe, így ennél több információval jelenleg nem szolgálhatok — fogalmazott megkeresésünkre Molnár Imre. Az Acoustic Geofizikai Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója azt viszont elismerte: már folyik a kutatófúrás a területen.

[caption id="" align="aligncenter" width="340"] A fúrótorony (Fotó: Imre György)
[/caption]

Erről, valamint az eredményekről nem tudtunk meg többet a méréseket megrendelő, amerikai érdekeltségű, a birtokolt kutatási területek nagysága alapján Magyarországon a Mol után a második legnagyobb Magyar Horizont Energia Kft. munkatársaitól sem. Itt senki sem nyilatkozhatott az ügyről. Abból a tényből viszont, hogy a Gyula és Kétegyháza közötti úthoz közel pár nap alatt amerikai és cseh munkások felhúztak egy komplett fúrótornyot, nehéz volna másra következtetni, minthogy valami csak kiderült a mérési eredményekből.

Biztos, hogy kincset rejt a föld

A lapunkhoz eljutott, nem hivatalos információk szerint földgázt akarnak kinyerni az Egyesült Államokbeli érdekeltségekkel és tulajdonosi körrel bíró cég. Egy ilyen komplexum ugyanis az általunk megkérdezett szakemberek szerint legalább egymilliárdos beruházást takar, ezt pedig vélhetően nem a semmiért építették fel. Ezt az elképzelést erősítette dr. M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékvezető helyettese.

— Nemcsak az illető cég, hanem én is úgy gondolom, ezen a területen lehet valami. Bár az algyőihez hasonló, óriási teleppel szerintem nem érdemes számolni. Viszont az is tény, hogy az értékes ásványkincseket ma már nem feltétlenül ott kell keresni, ahol egykor keletkeztek, ezek ugyanis odébb áramolhatnak a föld alatt — mondta M. Tóth Tivadar.

A tanszékvezető helyettes úgy látja, az itteni telepek jelentősége napjainkban sem elhanyagolható. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kitermelés technikájának a fejlődésével ez tovább nőhet. Jelenleg ugyanis a felmért vagyonnak csak egy részét, mintegy 30-40 százalékát lehet kitermelni. Ez az arány a technológia fejlődésével akár éveken belül is javulhat.

Felértékelődött a térség

A Békés megye iránt megnövekedett érdeklődésről tájékoztatta lapunkat a négy megyére kiterjedő hatáskörrel bíró szolnoki bányakapitány. Dr. Molnár József elmondta, Béksé megye területe teljes egészében le van fedve a szénhidrogén után kutató bányatársaságok által.

— Bárhol lehet produktív terület, az eddigi geofizikai kutatási eredmények biztatóak. A legelőrehaladottabb állapotban Dévaványánál tart a kutatás, abban a térségben a Mol és a Horizont 6-8 kúttal rendelkezik. Gyula térségében még körülbelül egy évig tart a kutatási időszak. Ha kitermelhető kőolajat, vagy földgázt találnak, azután sem egy nap, mire elkezdődik a termelés, az anyagot kezelni kell, ezt majd gyűjtőközpontokba szállítják — mondta Molnár József.

Kevés lehet a pénz a dűlőutak rendbehozatalára

A lakossági kárigények túlnyomó többségében rendeződnek dr. Ökrös István szerint. A körzet önkormányzati képviselője úgy látja, nem oldódott meg teljes mértékben az önkormányzati dűlőutak helyzete.

A méréseket végző monstrumok Szlányi, Farkashalom és Szent Benedek földjeit taposták le, de a tervek szerint összesen egymillió forintot fordítanának az utak rendbetételére. Ez Ökrös István szerint már csak azért is kevés lehet, mert ő és Galbács Mihály a képviselői keretükből közel három milliót költöttek ezek rendbehozatalára.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!