Megyei közgyűlés: akad még tennivaló a jövőben

– A feladat az volt, hogy a megyei önkormányzat megőrizze és továbbvigye a rá bízott értékeket. Ma már látszik, hogy az elmúlt négy év során a megyei közgyűlés jól végezte a feladatát, de akad még bőven tennivaló a jövőre nézve – kezdte Farkas Zoltán.

A megyei közgyűlés elnöke kitért arra, hogy az első két esztendő során intézményfenntartó feladatai voltak a megyei önkormányzatnak. Összesen tizenhárom, a megyében 44 telephelyen működő intézményt tartott fenn, melyek mindennapi problémáira megoldást kellett találnia, az intézmények vezetőivel karöltve.

Csaknem négyezren dolgoztak ekkor a megyei önkormányzat intézményeiben. A költségvetés főösszege 30 milliárd forint körüli összegre rúgott. Emellett közalapítványokról, gazdasági társaságokról is gondoskodott a megyei önkormányzat.

– Ezen korszakhoz több fejlesztés is kapcsolódik – emelte ki. Mint mondta, Békéscsaba és Gyula között, a repülőtér szomszédságában egy magyar-román határon átnyúló, európai uniós pályázat keretében megépült az AB Expo, a multifunkcionális kiállítócsarnok.

A gyulai Pándy Kálmán kórházban is nagy beruházások zajlottak, teljesen saját forrásból, mindenféle támogatás nélkül, 680 millió forintból megépült a patológia, ami az egyik legkorszerűbb ma Magyarországon.

A sürgősségi ellátás terén is nagy fejlesztések történtek: 621 millió forintból egy 522 négyzetméteres épületrész valósult meg, egy 210 négyzetméteres leszállót is kialakítottak a mentőhelikopterek számára.

A Harruckern János Közoktatási Intézmény úgynevezett TISZK épülete 1,4 milliárd forintból épülhetett meg, mely jelentős mérföldkő volt a megyei szakképzésben, a feltételeket ezzel a beruházással jelentősen javították.

Emellett európai szintű konyhákat alakítottak ki négy intézményben 300 millió forintból, növekedett a hatékonyság. Ekkor újították fel 700 millió forintból a ma Ibsen Házként működő épületet Békéscsaba belvárosában, mely mára sok programnak ad otthont.

Farkas Zoltán emlékeztetett, hogy a kormány 2011-ben a konszolidáció mellett döntött, mivel néhány megyei önkormányzat eladósodott. Hangsúlyozta azonban, hogy a Békés megyei önkormányzat gazdálkodása mindig kiegyensúlyozott volt, minden feladatot tudtak finanszírozni, és a kötvénykibocsátásból befolyt összegből működésre sosem költöttek, azokból csak fejlesztések történtek.

A konszolidáció során a megyei önkormányzat jelentős vagyont adott át. Ráadásul a konszolidációt megelőzően 900 millió forintot adtak át az akkor még megyei fenntartású intézményeknek, hogy a folyamatban lévő ügyeket – fejlesztéseket – gördülékenyen, zökkenőmentesek folytassák. Az intézmények nem vittek magukkal adósságot.

– Ezt követően a területfejlesztés jegyében látta el a feladatokat a megyei önkormányzat, és ebben sem vallott szégyent – hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke. Mint fogalmazott, sok stratégiát dolgoztak ki ezen időszak alatt, különböző területeken helyzetelemzéseket készítettek, melyek jó alapul szolgálhatnak azt tekintve, hogy milyen fejlesztésekre lesz szükség a következő európai uniós ciklusban, 2014 és 2020 között. Az egyes érdekvédelmi szervezetektől pozitív kritikákat kaptak, a társadalmasítás során sokak véleményét kikérték.

– Békés megyére jut a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, egy főre nézve a harmadik legtöbb forrás a következő hét esztendőben – utalt arra Farkas Zoltán, hogy a megyébe összességében 50 milliárd érkezhet majd.

Hangsúlyozta, hogy a megváltozott körülmények között is bővült a megyei önkormányzat vagyona. Új épületbe, az Árpád sor 18. szám alá költözött, illetve vagyonkezelésbe megkapta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Gyulai út 1. szám alatti ingatlant, ahol jelenleg a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség megyei irodája működik. A megyei önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, minden feladatot tudnak finanszírozni.

– A megyei közgyűlés minden egyes döntése a megye érdekeit szolgálta. A megyei önkormányzat feladata többes, érdeket képvisel és véd, értéket őriz és fejleszt, a megye egészében gondolkodik – fogalmazott. Elmondta, hogy hatékony együttműködést alakítottak ki a megye 75 településével is.

Köszönet mondott mindazoknak, akik az elmúlt négy évben a megyei önkormányzat kötelékében dolgoztak. A tegnapi soros ülés végén pedig egy ezüst emlékérmet nyújtott át a képviselőknek, melyen helyet kapott az 1724-es vármegyepecsét lenyomata.

További részleteket olvashat a Békés Megyei Hírlap szerdai számában. A lapra itt fizethet elő.