2023.02.28. 08:19
A Gyurcsány-kormány gazdaságilag is kiszolgáltatta hazánkat Vlagyimir Putyin Oroszországának
A Magyar Nemzet cikksorozatának legújabb részében azt mutatja be, miként került a stratégiai jelentőségű magyar olajvállalat számottevő része orosz kézbe, s azt, hogy ha a dollárbaloldalon múlt volna, a Mol még mindig orosz résztulajdonban állna.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke lakossági fórumot tart az önkormányzati választás kapcsán a szombathelyi Tóvendéglőben 2014. szeptember 9-én
Forrás: MTI
Fotó: Varga György
Bár a dollárbaloldal most oroszellenes szlogeneket hangoztat, ám vezetője, Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként mindent megtett, hogy elnyerje Vlagyimir Putyin kegyeit. A politikai megalázkodás, behódolás mellett a Gyurcsány-kormány több szempontból is kiszolgáltatta Magyarországot, például asszisztált ahhoz, hogy hazánk egyik stratégiai vállalata orosz résztulajdonba kerüljön.
A történet kulcsa a magyar olajvállalat, a Mol. A cég rendszerváltozás óta íródó történetét sokáig privatizációk hosszú sora jellemezte: 1993 és 1998 között a vállalat 75 százalékát magánosították, a folyamat 2002-ben újraindult, s 2005-re már csupán a Mol szűk 12 százaléka volt a köz tulajdonában.
Ekkor lépett színre Gyurcsány Ferenc és folyton pénzhiánnyal küzdő kormánya, végül az olajcég megmaradt részét is dobra verték 2006 végén. Alig néhány hónappal később az osztrák olajtársaság, az OMV nyilvános ajánlatot tett a Molért. A felvásárlás, amely Brüsszel érdeklődését is felkeltette, végül nem jött össze, az OMV pedig úgy döntött, hogy 2009 márciusában eladja 21,2 százalékos részesedését, mégpedig nem másnak, mint a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek. Az adásvételt barátságtalan lépésként emlegették, olyanként, amely kizárólag orosz érdekeket szolgált. A Mol mindent megtett, hogy akadályt gördítsen a folyamatok elé, például átláthatatlan tulajdonosi viszonyaira hivatkozva nem vette nyilvántartásba teljes jogú részvényesként az orosz vállalatot.
A Gyurcsány-kormány ugyanakkor már nem volt ennyire tevékeny, ráadásul utóbb hazugságon is kapták.
A Mol-részvények orosz kézbe kerülése után két nappal ugyanis összeült a parlament külügyi bizottsága, ahol a kormány képviselője azt állította: nem volt előzetes értesülésük az oroszok terveiről. Pedig Gyurcsány Ferenc márciusban, a tranzakciót megelőző három hétben az osztrák kancellárral és az orosz elnökkel is találkozott. Utóbbi mozzanatra például az Index korabeli cikke is rámutatott. Ahogy arra is, hogy áprilisban ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, ahol lényegében az derült ki: a balliberális kormány napokkal a felvásárlás előtt tudomást szerzett az orosz érdeklődésről, azonban nem tett semmit. Akkori baloldali állítás szerint csupán két gazdasági társaság ügyletéről volt szó.
A stratégiai jelentőségű nemzeti olajtársaság tehát az oroszok befolyása alá került, ami Gyurcsányék tudtával történt, és lényegében az ő manővereinek a következménye volt.
A Szurgutnyeftyegazt két év múlva, a 2010-es kormányváltás után vásárolta ki a magyar állam: 2011. május 24-én Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy a Magyarország visszaszerezte a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól.
Hogy mekkora veszélyt jelentett volna, ha a Mol orosz tulajdonban marad, azt az elmúlt hónapokban pontosan láthattuk. Az ukrajnai háború egy évvel ezelőtti kitörése után az orosz érdekeltségű vállalatokat világszerte ellehetetlenítették, és ha ehhez hozzávesszük az oroszok ellen bevezetett energiaszankciókat, úgy
könnyen megeshet, hogy az üzemanyaghiány miatt a szó szoros értelmében leállt volna az ország, ha a Mol még a közelmúltban is a Gyurcsány-időszakban kialakult tulajdonosi viszonyok között működött volna.
A teljes cikket itt olvashatja el.
