2023.06.18. 12:49
Új kockázatokat jelent a dúsított uránnal ellátott fegyverek bevetése az ukrajnai háborúban
Új kockázatokat jelent a dúsított uránnal ellátott fegyverek bevetése az ukrajnai háborúban, és erre Magyarországnak is fel kell készülnie – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Illusztráció
Forrás: MTI/AP
Fotó: Felipe Dana
Horváth József emlékeztetett Orbán Viktor pénteki rádióinterjújára: a magyar miniszterelnök az úgynevezett gyengített, vagy szegényített uránnal felszerelt fegyverekre utalt, amelyeket az Egyesült Államok tervez átadni Ukrajnának.
A szakértő azt mondta, hogy ezek az anyagok az atomerőművek dúsított uránjának melléktermékeként jönnek létre. Az Egyesült Államoknak ebből akár több százezer tonna is a rendelkezésére áll, és az ezekkel felszerelt fegyvereket korábban már az Öböl-háborúban, illetve a délszláv háborúban is bevetették – tette hozzá.
Ha ilyen szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek, és azoknál, akik ezt a porral kevert anyagot belélegzik, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos betegség
– ismertette a fegyver egészségügyi kockázatait Horváth József.
Ezen fegyverek alattomos és rendkívül veszélyes hatásai miatt is "kapta fel a fejét a világ" arra, hogy ezeket ismét bevethetik
– jegyezte meg.
A szakértő szerint az ukránoknak éppen ezért kellene megfontolniuk, hogy elfogadják-e ezeket a felajánlott fegyvereket, mivel elsősorban Ukrajna területén okoznának komoly károkat.
Elmondta azt is, hogy
joggal feltételezhető, hogy atomhatalomként az oroszok is rendelkeznek több százezer tonnányi ilyen anyaggal, vagyis ők is képesek lehetnek ezzel felszerelt fegyvereket gyártani. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a mostani háborúban vetettek-e már be ilyen fegyvereket.
Horváth József beszélt az úgynevezett kazettás bombákról is, amelyeknek a használata elvileg tiltott, de a hírek szerint az oroszok már bevetették az ukrajnai háborúban. Ezek a pusztító fegyverek többszörös robbanótöltettel vannak ellátva és miután ledobják őket, több kisebb robbanóegységre esnek szét, majd késleltetve is végeznek pusztítást a gyalogsági erőknél vagy akár a lakókörnyezetben is – ismertette.
Kitért arra: orosz részről is történnek a nukleáris technikához kötődő "megkérdőjelezhető" cselekmények. Emlékeztetett arra, hogy
már Fehéroroszországban állomásoztatják a taktikai atomfegyverek első eszközeit.
Az orosz nyilatkozatok szerint azonban – tette hozzá – ezeknek a használatára csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország területét éri fenyegetés. Horváth József véleménye szerint ugyanakkor ez akár az a bizonyos "fogadjisten" is lehet, amelyet korábban Orbán Viktor említett.
Tény – mondta Horváth József –, hogy ezzel
az oroszok néhány száz kilométerrel közelebb vitték a NATO-hoz, illetve a nyugat-európai stratégiai célpontokhoz ezeket a robbanófejeket.
Szerinte ez ugyanakkor demonstratív lépésnek tekinthető. A háború eszkalációja felé mutat, de nukleáris összecsapás lehetőségét nem jelenti – tette hozzá.
Értékelése szerint jelenleg tehát elsősorban nem az atomháborúhoz, hanem a háború kiszélesedéséhez vagyunk közel. Emlékeztetett azokra a tervekre, hogy ha az ukrán hadsereg stabilitása meginogna, a NATO lengyel vagy baltikumi katonákat vagy zsoldosokat dobna át ukrán területre.
A következő hetek eseményei befolyásolják majd, hogy Oroszország atomhatalomként mennyire érzi magát beszorítva, hiszen ha a stabilitása kerülne veszélybe, nem habozna a nukleáris fegyvereket bevetni – összegzett a biztonságpolitikai szakértő.
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
