Zelenszkij elfogadta a tényt, hogy csak a háború végén csatlakozhat Ukrajna a NATO-hoz

Telefonon tárgyalt az amerikai és az orosz védelmi miniszter

Telefonon tárgyalt Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – közölte pénteken a két ország katonai tárcája.

Moszkvai közlés szerint a kapcsolatfelvétel az orosz fél kezdeményezésére történt, és a két miniszter a biztonsági fenyegetések megelőzéséről és az esetleges eszkaláció kockázatának csökkentéséről folytatott eszmecserét.

A Pentagon azt közölte, hogy Austin rámutatott a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború körülményei között.

A két tárcavezető előzőleg június 20-án beszélt egymással.

A Dnyeper erőműgátjain készülő robbantásokra figyelmeztetett az orosz külügyi szóvivő

A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felőssé tétele.

Zaharova arra hivatkozott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén. Mint mondta, a vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít.

– hangoztatta Zaharova.

A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá. Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el.

Az orosz diplomata szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit.

A kahovkai vízerőmű – a dnyeperi erőműendszer legalsó lépcsőjének – gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember életét vesztette. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott.

Moszkva Kijevet vádolta a „terrortámadással”. Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg „robbantotta fel”.

Felháborodást keltett Németországban az a hír, miszerint Moszkva állítólag a Rheinmetall vezetőjének megölését tervezte

Felháborodást keltett pénteken Németországban, hogy a CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times napilap csütörtöki, titkosszolgálati forrásokra hívatkozó értesülései szerint Moszkva a német Rheinmetall hadi- és járműipari konszern vezérigazgatójának, Armin Pappergernek a meggyilkolását tervezné.

Német politikusok felháborodásuknak adtak hangot az állítólagos orosz fenyegetés kapcsán. A washingtoni NATO-csúcson tartózkodó német külügyminiszter, Annalena Baerbock a hírt kommentálva még csütörtökön azt mondta, hogy „Oroszország hibrid, fizikai személyek és vállalatok ellen irányuló háborús agressziót folytat Európa területén”. A német belügyminisztérium szóvivője pénteken nem volt hajlandó kommentálni a sajtóértesüléseket, de elmondta, „komolyan veszik az orosz fenyegetést, és megtették a megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket”.

Nancy Faeser belügyminiszter azt mondta, hogy „a német kormány nemcsak most, hanem a jövőben is nagyon komolyan veszi az országával szemben jelentősen megnőtt orosz fenyegetést, de nem hagyja magát megfélemlíteni”. Serap Güler, a jelenleg ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) biztonságpolitikai szakértője pedig a Bild című napilapnak azt mondta, „egy ilyen orosz fenyegetésre Németországnak azzal kell reagálnia, hogy még jobban támogatja Ukrajnát”.

A német Hensoldt védelmi elektronikai vállalat – amely radartechnológiával látja el az Ukrajnában használatban lévő IRIS-T légvédelmi rendszert – szóvivőjén keresztül pénteken úgy reagált a hírre, hogy áttekinti a vállalaton belül már eddig is igen magas szintű biztonsági intézkedéseit.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken visszautasította az amerikai sajtó szerinte álhírnek minősülő értesüléseit, amelyek állítása szerint „névtelen forrásokból származnak, és nem tartalmaztak komolyan vehető bizonyítékokat”.

Lezuhant egy utasokat nem szállító Sukhoi Superjet 100-as repülőgép a moszkvai régióban

Lezuhant a Szuhoj repülőgépgyár egy Superjet 100-as típusú repülőgépe a moszkvai régióban lévő Kolomna város közelében pénteken, a jármű utasokat nem szállított, a háromfős személyzet életét vesztette.

A baleset egy tervezett javítást követő tesztrepülés során történt Bolsoje Karaszjovo község közelében. A gép, amely a luhovici repülőgépgyár melletti Tretyjakovóból Vnukovo repülőterére tartott, a lezuhanást követően felrobbant és kigyulladt.

A Gazprom Avia tulajdonában lévő SS-100-as vészjelzést adott le, majd sokáig körözött, hogy elhasználja az üzemanyagot. Megpróbált visszatérni a tretyjakovói repülőtérre, ahol a Kommerszant napilap szerint a leszállópályától mintegy húsz méterre csapódott a talajnak. A TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy az utasszállító 900 méteres magasságból zuhant le.

Az illetékes szolgálatok a 2014-ben megépített repülőgép lezuhanásának lehetséges okaként a hajtómű meghibásodását nevezték meg. Az ügyben vizsgálat indult.

Egy ukrán halász egy hallal dobta le az orosz drónt

Az X-en terjedő videót, amin az ukrán halász egy hallal dob meg egy orosz drónt, azt megfutamodásra kényszerítve a Mandiner szúrta ki. 

 Az orosz erők folytatják a támadó hadműveleteket

A kelet-ukrajnai Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy Csuhujiv közelében hat ember rálépett egy, az orosz erők által hátrahagyott botlódrótos aknára, amely felrobbant, és hárman közülük megsérültek. A civilek a lakóhelyüknél zajló orosz támadások elől menekültek.

Roman Mrocsko, a déli Herszon katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők pénteken mintegy félórán át ágyúzták a megyeszékhelyű város egyik lakott kerületét, aminek következtében lakóházak, adminisztratív épületek és autók rongálódtak meg, egy bolt pedig teljesen romba dőlt. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

Az ATES ukrán partizánmozgalom Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy hírszerzőjük négy nagy partraszállító hajót fedezett fel, amelyek az oroszországi Novorosszijszknál helyeznek el tengeri aknákat a kikötő bejáratánál. A közlés szerint az oroszok attól tartanak, hogy az ukrán tengeri drónok ott is elérik az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők folytatják a támadó hadműveleteket, a teljes frontvonal mentén próbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét, az elmúlt 24 órában 120 katonai összecsapás volt. 

A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 557 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 48 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, továbbá 26 drónt.

Ausztrália nagy értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának

Az ausztrál kormány további 250 millió dollár katonai támogatást nyújt Ukrajnának, ami a legnagyobb összegű ausztrál segély Oroszország Ukrajna elleni 2022-es agressziójának 2022. februári kezdete óta – jelentette be Richard Marles ausztrál védelmi miniszter a NATO washingtoni csúcstalálkozójának utolsó napján az ABC News ausztrál hírügynökség beszámolója szerint, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.

A közlés szerint az új csomag irányított és légvédelmi rakétákat, páncéltörő fegyvereket, lőszert és katonai bakancsokat fog tartalmazni.

– fejtette ki a politikus. Hozzátette: ezenfelül a háború folytatását biztosító oroszországi infrastruktúra, valamint a hadiipari létesítmények, a fegyver- és lőszerraktárak megsemmisítésére is irányulnak ezek a csapások. Hangsúlyozta, hogy a helyes stratégia azzal gyengíteni Oroszországot, hogy megnövelik számára a háború költségeit, megsemmisítik logisztikáját, akadályozzák az erőforrásainak és felszereléseinek hadszíntérre szállítását, valamint általánosságban csökkentik erőforrásait.  

A civilek a lakóhelyüknél zajló orosz támadások elől menekülnek

Vadim Filaskin, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója délután a Telegramon közölte, hogy pénteken orosz tüzérségi támadások következtében legalább öt helyi lakos vesztette életét, és több mint 10 ember sebesült meg a régióban.

A szomszédos Harkiv megye ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy Csuhujiv közelében hat ember rálépett egy, az orosz erők által hátrahagyott botlódrótos aknára, amely felrobbant, és hárman közülük megsérültek. A civilek a lakóhelyüknél zajló orosz támadások elől menekültek.

Roman Mrocsko, a déli Herszon katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők pénteken mintegy félórán át ágyúzták a megyeszékhelyű város egyik lakott kerületét, aminek következtében lakóházak, adminisztratív épületek és autók rongálódtak meg, egy bolt pedig teljesen romba dőlt. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

A Herszon megyei kormányzói hivatal közlése szerint Beriszlavban orosz dróncsapásban súlyosan megsérült egy 94 éves helybeli nő, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. Később Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó közölte, hogy az idős nő belehalt sérüléseibe.  

Négy partraszállító hajót fedeztek fel az oroszországi Novorosszijszknál 

Az ATES ukrán partizánmozgalom Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy hírszerzőjük négy nagy partraszállító hajót fedezett fel, amelyek az oroszországi Novorosszijszknál helyeznek el tengeri aknákat a kikötő bejáratánál. A közlés szerint az oroszok attól tartanak, hogy az ukrán tengeri drónok ott is elérik az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit.

Az ukrán légierő jelentése szerint csütörtök este és éjjel a légvédelem öt orosz rakétát és 11 drónt lőtt le Ukrajna fölött.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők folytatják a támadó hadműveleteket, a teljes frontvonal mentén próbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét, az elmúlt 24 órában 120 katonai összecsapás volt. Továbbra is a Donyeck megyei Pokrovszk térségében dúlnak a leghevesebb harcok. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 557 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 48 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, továbbá 26 drónt.

Kreml: elfogadhatatlanok Biden Putyinra tett megjegyzései

Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

– nyilatkozott Peszkov.

– tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek a kiszólások nem vetnek jó fényt az amerikai elnökre.

Biden az ukrajnai háború kezdete óta többször is sértő módon minősítette Putyint, amire a RIA Novosztyi hírügynökség szerint maga az orosz államfő egyszer sem válaszolt. Az amerikai elnök nevezte már nyilvánosan gyilkosnak, diktátornak, mészárosnak és háborús bűnösnek is hivatali partnerét.

A NATO-országokban gyártott rakéták Oroszország elleni bevetését kommentálva emlékeztetett arra, hogy ilyen eszközöket már most is lőnek ki orosz területre. A csapások hatótávolságának növelését „tiszta provokációnak, a feszültség újabb, nagyon veszélyes fokozásának” nevezte.

Az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások lehetőségéről szólva azt mondta, hogy azoknak átfogónak kell lenniük, nem pedig az összefüggésekből kiragadott, különálló kérdésekre kell vonatkozniuk.

Putyinként mutatta be Zelenszkijt Biden

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón tévesen Vlagyimir Putyinnak nevezte Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, majd Kamala Harris amerikai alelnökre Donald Trumpként hivatkozott.

– mondta Biden a NATO-csúcstalálkozón, miközben a mellette álló Zelenszkijt mutatta be.   

Ezután korrigálta önmagát, és arra hivatkozott hogy túlságosan is az orosz elnök legyőzésére koncentrál.   

– mondta az amerikai elnök.   

Biden sajtótájékoztatóján további személyeket is összekevert: alelnökére, Kamala Harrisre Trumpként hivatkozott. Minden bizonnyal Donald Trump volt amerikai elnök lesz a republikánusok elnökjelöltje az őszi elnökválasztáson, ahol a jelenlegi állás szerint a demokraták képviseletében Biden indul.   

– mondta Biden.   

A politikus nem sokkal később még az amerikai hadsereg főparancsnokának titulusát is összekeverte a saját kabinetjében használt egyik ranggal. 

 Joe Biden elnökjelöltségtől való visszalépését az elmúlt két hétben, a június végén tartott televíziós elnökjelölti vitán mutatott szereplése nyomán sürgette több demokrata párti politikus, és közéleti személyiség, valamint befolyásos médiumok is visszalépésre szólították fel. Kedden, a New York Times napilapban közölt írásában George Clooney filmszínész érvelt amellett, hogy Joe Bidennek vissza kellene adnia a demokrata elnökjelöltséget, és át kellene engednie másnak ezt a szerepet.   

A NATO-csúcstalálkozó lezárását követően Biden azonban megerősítette, hogy továbbra is kitart az elnökjelöltség mellett. A demokrata elnök a legalkalmasabb személynek nevezte magát arra, hogy elinduljon az elnökválasztáson. Azzal érvelt, hogy egyszer már sikerült legyőznie Donald Trumpot a választáson, és szerinte ezt újra meg fogja tenni. Arról is beszélt, hogy még nem fejezte be azt a munkát, amit elkezdett.

Az ukrán elnök elfogadta, hogy országa NATO-tagsága nem jön létre, amíg annak területén háború zajlik

Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik. Volodimir Zelenszkij erről csütörtökön Washingtonban Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO-Ukrajna Tanács ülése előtt.

Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen. Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat „visszafordíthatatlanságáról”.

Volodimir Zelenszkij úgy vélte: Ukrajna NATO-tagsága mindkét fél számára sikert hoz. Ukrajna erősíti a NATO-t – fejtette ki az ukrán elnök és úgy fogalmazott, hogy „erős embereink vannak, és erős hadseregünk, és egy zsarnok, Putyin ellen harcol”.   

Az ukrán elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem tudott Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai, majd pekingi látogatásáról, amelyek a Kijevben történt találkozójukat követték. Jens Stoltenberg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a különböző szövetséges országok vezetői találkoznak különböző politikai vezetőkkel, az pedig nem a NATO feladata, hogy megszabja, tagállami vezetői kivel találkoznak. Ami a NATO-nak számít az az, hogy minden tag egyetért a közös politikában, szerdán pedig nagyon erős nyilatkozat született mind a 32 szövetséges részéről – hangsúlyozta a NATO főtitkára.   

A NATO-főtitkára szerint része Ukrajna önvédelemhez fűződő jogának az, hogy oroszországi katonai célpontokat vegyen célba, és rámutatott, hogy több tagállam már enyhítette a saját maga által korábban szabott korlátozásokat. Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a háborús frontvonal, Harkivnál csaknem egybeesik a két ország határával, ami azt is jelenti, hogy az orosz katonai célpontok, ahonnan Ukrajna elleni támadásokat indítanak, oroszországi területen helyezkednek el.   

Az ukrán elnök azt mondta: ha meg akarják védeni Ukrajnát, és biztonságot teremteni, akkor mindenfajta külföldről kapott katonai eszköz esetében szükség van a bevetési korlátok feloldására.   

A NATO főtitkára szerint az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba erősíti szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt. Jens Stoltenberg üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé – jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.   

Csütörtökön Olaf Scholz német kancellár újságírók előtt számolt be az amerikai döntésről, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy „precíziós csapásmérő képességek” telepítéséről van szó.   

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a csúcstalálkozóra érkezve többi között emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió néhány héttel ezelőtt fogadott el stratégiai menetrendet, ami azt a meggyőződést és új európai paradigmát tükrözi, hogy sokkal több beruházásra van szükség a védelem terén, és, ami célkitűzés a egybeesik a NATO törekvéseivel.   

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának zárónapján tartották a NATO az Európai Unió, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség vezetőinek tanácskozását a védelem kibővítésének lehetőségéről. A megbeszélésen legmagasabb szinten képviseltette magát Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, és magas szinten Ausztrália.   

Jens Stoltenberg, főtitkár a tanácskozás következtetéseit ismertetve záró sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az autokratikus rezsimekkel szembeni fellépés, és a biztonság erősítése érdekében szükség van a NATO partnerségi kapcsolatainak szélesítésére. Példaként a Kína által jelentett veszélyt említette, amely egyre szorosabban működik együtt Oroszországgal, de egyéb rezsimekkel is, mint Észak-Korea és Irán.

ORFK: több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán–magyar határszakaszon 6724-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6317-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt csütörtökön: