2024.07.20. 09:15
Kemény tél vár Ukrajnára az erőművek elleni orosz támadások után
878. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Egy munkás sétál egy ukrán erőmű turbinatermében, miután a létesítményt orosz támadás érte 2024 áprilisában
Forrás: AFP
Fotó: Genya Savilov
Kemény tél vár az ukránokra
Az orosz támadások által okozott energiaválság miatt arra figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), hogy kemény tál vár az ukránokra, akiknek további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat.
Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak emiatt a kérdés miatt
– mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után.
Grandi megjegyezte, hogy az egyszerű emberek – különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban – már attól tartanak, hogy télen fűtés nélkül maradnak. Amire szükség van, az a „támogatás fenntartása” – tette hozzá Grandi.
Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.
Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel, vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal
– mondta Grandi. Véleménye szerint
az áramválságot, és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.
Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak.
Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.
A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba
– mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat.
Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül.
Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába.
Reagáltak az oroszok Donald Trump és Zelenszkij megbeszélésére
Alekszej Csepa, az orosz állami duma külügyi bizottságának elnökhelyettese szerint biztosan sor kerül majd a személyes találkozóra Trump és Zelenszkij között – számol be róla a Lenta.ru orosz hírportál.
Ez főképp Trump kampányát szolgálná, hiszen mivel kijelentette, hogy megválasztása esetén rövid időn belül békét teremt, ezt igazolnia kell – írta a Magyar Nemzet a portálra hivatkozva.
Az IMF több mint 10 milliárd dollár költségvetési támogatást nyújtott Ukrajnának 2022 óta
A Nemzetközi Valutalap (IMF) több mint 10 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajnának a költségvetés támogatására 2022 februárja, az orosz agresszió kezdete óta - áll az ukrán pénzügyminisztérium közleményében.
A dokumentumot azután hozták nyilvánosságra, hogy Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megbeszélést folytatott az IMF kijevi kirendeltségének képviselőivel. A közlemény szerint az IMF 2022 februárja óta 10,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának, és ezzel az ország harmadik legnagyobb finanszírozója az Európai Unió és az Egyesült Államok után.
Július elején az IMF 2,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának egy tavaly elfogadott, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomag részeként, és ezzel már mintegy 7,6 milliárd dollárt utaltak át az orosz agressziót elszenvedő országnak.
A közlemény szerint Kijev és az IMF képviselői között a napokban lezajlott egyeztetések eredményeként Ukrajna várhatóan megkapja a következő, mintegy 1,1 milliárd dolláros részletet.
Az IMF azzal számol, hogy Ukrajna hazai összterméke (GDP) idén 2,5-3,5 százalékkal nő a tavalyi 5 százalékos emelkedést követően, a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 12,9 százalékról idén 8 százalékra lassul.
Újabb hidegháborúról döntött a NATO
Miközben a világ feszülten várta, hogy Joe Biden amerikai elnök újabb dadogós beszédet mondjon a NATO-csúcson, a csúcstalálkozó tényleges drámai döntése teljesen háttérbe szorult – reagált az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) arra, hogy több mint harminc év után az Egyesült Államok ismét nukleáris robbanófejjel felszerelt cirkálórakétákat fog állomásoztatni Németországban. Az osztrák jobboldali párt felidézte, hogy az európai parlamenti választási kampányban Olaf Scholz német kancellár még igyekezett a béke embereként beállítani magát és a szociáldemokratákat. Eközben engedélyt adott az ukránoknak arra, hogy oroszországi célpontokra is lőhessenek a német fegyverekkel az orosz–ukrán háborúban - idézi fel a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy
a legutóbbi washingtoni NATO-csúcson pedig még egy lépéssel tovább ment: nukleáris robbanófejekkel felszerelt Tomahawk cirkálórakétákat hozott Európába.
Ez történt pénteken:
Ukrán válság
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek – frissül
- Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok
- NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba
- Orosz dróntámadás érte Kijevet
- Egy gyerek is meghalt a Dnyipro elleni orosz támadásban