Munkácsy Pulitzernéje távol áll Fülöp törpétől és Isaurától

Valaki szólt, hogy tud valakiről, aki ismeri a Pulitzerné arcképe című Munkácsy-kép tulajdonosát. Gyarmati Gabriella művészettörténész felgöngyölítette a szálakat, hogy kié, és hol van a 350 millió forintra biztosított a festmény.

– A képről tudtuk, hogy létezik, de még arról sem volt senkinek információja, hogy melyik földrészen lehet az alkotás. Azután a makói múzeum tudomására jutott, hogy Magyarországon lehet a festmény. Utánajárásunk során kiderült, hogy egy műgyűjtő vidéki kúriájában található; még azt is megtudtuk, hogy az ebédlőben, a zongora fölött tartják – meséli Gyarmati Gabriella.

– A tulajdonos először bizalmatlan volt velünk szemben, ami érthető, hiszen műkincseket loptak el tőle korábban. Huszonhárom értékes műtárgyat vittek magukkal a tolvajok, de a bűnösöket elfogta a rendőrség, és a festmények többsége visszakerülhetett. Szinte kikönyörögtük, hogy a tulajdonos egy hónapra adja kölcsön a múzeumnak a Pulitzernét ábrázoló képet.

És hogy mikor, hol találkozott Munkácsy Pulitzernéval? Charles Sedelmeyer, Munkácsy műkereskedője 1886-ban, újabb üzleti sikerek reményében az amerikai műtárgypiacot célozta meg, és rendezett a festő műveiből vándorkiállítást. Az előkészítésben és szervezésben nagy segítségére volt a magyar származású amerikai újságíró és lapkiadó, Pulitzer József.

Követve műkereskedőjét, maga Munkácsy is Amerikába utazott. A New York World című angol nyelvű lap aznap, amikor Amerika földjére lépett, magyarul üdvözölte a művészt: „Éljen Munkácsy Mihály!”. A hat hétig tartó körúton New York, Washington és Philadelphia is várta Munkácsyt.

– Az első programok között volt a Krisztus Pilátus előtt című kép bemutatója, amelyet New York legelőkelőbb éttermében a város által adott bankett követett – hangsúlyozza Ando György. – A Munkácsy amerikai utazását ösztönző és a tiszteletére szervezett estet is irányító Joseph Pulitzer, az egykor Makón született Pulitzer József, a New York World magyar származású tulajdonosa ekképpen köszöntötte a festőt:

„Szívesen látjuk önt uram, mivel, mint igaz amerikaiak, akiknél az arisztokrácia nem létezik, készek vagyunk önben az erény arisztokráciáját és a szellem méltóságát tisztelni.”

Munkácsy két hetet töltött New Yorkban, majd Washingtonba utazott, ahol a Fehér Házban fogadta az Amerikai Egyesült Államok huszonkettedik elnöke, Stephen Grover Cleveland.

Ando György elmondta, Pulitzer és Munkácsy találkozásának értékteremtő momentuma volt, hogy a sajtómágnás megrendelésére megszületett felesége, Kate Davis portréja. Bár Munkácsy előzetes elképzeléseinek megfelelően több portrémegbízásnak is eleget tett Amerikában, az akkor 33 éves Pulitzerné arcképét már nem tudta elkészíteni. Fényképek segítségével dolgozott a képen párizsi műtermében.

A Honfoglalók Termében elbúcsúzunk Pulitzernétől, és a múzeum magasföldszinti különtermét keressük fel, hogy lássuk a másik Munkácsy-képet is, ami Mezőberényből származik, és a giccs kategóriájába tartozik. Munkácsy stílusát próbálja utánozni, de sikertelenül.

A giccsparádé ajtajában a Fülöpnek elkeresztelt, rettenetes színű öltözéket viselő, vigyázzban álló, az egyik kezében virágot szorongató kerámiatörpe áll. Az alatta lévő, fából készült süninek sem kell szégyenkeznie a kinézete miatt Fülöp mellett. Bent először a miskakancsónál állunk meg, melynek huszárcsákós és huszáregyenruhás figurájának hasán egy kígyó tekereg.

Voigt Vilmos írta:

„A magyar népi kerámián a kígyó vagy vízisikló körülbelül éppúgy került a borral szorosabb kapcsolatba, mint a dohánytartó kerámiaedényeken a rücskös felületkidolgozású medve, ez a közismerten nikotinkedvelő falusi állat.”

Egy konyhát is kialakítottak a teremben, és onnan a hímzett falvédők sem hiányozhatnak. A mindennapi használati és dísztárgyak mindegyike felöltheti a giccs ünneplőruháját. Az egyik falvédő szövege: „Jó ebéd, jó egészség. Szép asszony, feleség.”

Olyan falvédőt is látni, melyen bevásárlólista olvasható. A mellette lévő kalóriatáblázatot tartalmaz, a háború utáni évtizedekben tapasztalható fellendülés nyújtotta bőség veszélyeire figyelmeztetve a konyhában sürgölődőt.

Ando György kedvenc, fából készült játékához lépünk. Ha a szélmalom kerekét tekerjük, a kisszékekben ülő macikák a Für Elise dallamára forognak. Az én kedvencem az Orion Merkur márkájú tévéje, rajta egy terítő, mely belelóg egy kicsit a képernyőbe, és hogy ne csússzon le, üveghal van a tetején, mint a nagymamámnál a ’70-es években.

Egy másik, működő tévén a Rabszolgasors sorozat fut Isaurával. Egy porcelántárgyon meztelen gyermek nézi a hófehér nyulacskákat. Az életkép megfejthetetlen. Miként a porcelánból készült angyalszárnyú pásztorgyerek is. Az a festmény sem „piskóta”, ahol két cica piros lepkét figyel.

És akkor végre odaérünk a Munkácsy-aláírással ellátott festményhez. Valószínűleg a tulajdonosa megpróbálta Munkácsyként eladni, de ha nem jött össze, ráhagyta a mezőberényi múzeumra.

– Hetente hoznak be hozzánk is műtárgy-véleményezésre „Munkácsy-képeket” – hangsúlyozza Gyarmati Gabriella. – Eddig még azonban ilyen módon nem találkoztunk valódival.

A műanyag kakukkos óra és a porcelán homárpástétom-tartó is gondolkodásra készteti a nézőt, a népviseletbe öltöztetett babákhoz hasonlóan.

– Régen a budapesti Váci utcán árultak kalocsai és matyómintás babákat. Aztán minden településen felöltöztették a csupasz babákat a helyi népviseletbe vagy amit annak hittek – meséli Ando György. – Ezek szabászati miniremekek vagy giccsek? Szerintem megoszlanak a vélemények.

Az aranymázzal leöntött, Michael Jacksonról és a csimpánzáról mintázott életnagyságú szobor poszterváltozata már csak hab a tortán. Jeff Koons – aki Cicciolina házastársa is volt – alkotta a szobrot, mely hatmillió dollárt ért meg valakinek. Holott Koonst egyszerűen csak a giccs királyának hívják. Szóval, akkor mi a giccs?

Édes, édes, édes, nem túl édes? – mindenkinek más a giccs

Gyarmati Gabriella elmondta, bár az esztétika foglalkozik a giccsel, mégsem tartozik a művészeti kategóriákba. Legfőbb erőssége a meggyőzőképesség, legfőbb hiányossága a hitelesség. Céltáblájának középpontjában pedig egyetlen dolog, a néző szíve áll.

– A giccs (kitschen) szóval Münchenben találkozunk először 1860 körül – meséli a művészettörténész. – Elsődleges, lekicsinylő szándékról árulkodó jelentése: összetákolni. A giccsnek van egy olyan meghatározása, hogy a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy van az édes, és van a túl édes. Megkíséreljük a giccs határait feltérképezni, amely a képző-, az iparművészet, a néprajz, a történettudomány, a zene- és a filmművészet területét egyaránt érinti. Az állásfoglalás lehetőségét azonban felajánljuk közönségünknek, a tárlat ugyanis csak kérdésfelvetések sorát tartalmazza. A legfontosabb ezek közül, hogy a bemutatott tárgyak sora művészet, termék vagy csupán mutatvány. Döntsék el önök!