Sokkal többen dolgoznak Békés megyénkben, mint tíz éve

A kormányhivatal tájékoztatójában foglaltaknak megfelelően a megyegyűlésen elhangzott, hogy a legfrissebb adatok alapján 148 ezren dolgoznak Békés megyében, ami a tíz évvel ezelőtti 130 ezerhez képest 14,3 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor a foglalkoztatási arány nem éri el az országos átlagot. A nyilvántartott álláskeresők száma tíz éve több mint 27 ezer volt, ami folyamatosan csökkent a koronavírus-járványig, majd tavaly májusban 17 ezerre nőtt.

A mostani év tehát 14 ezerrel indult, majd folyamatos mérséklődéssel 12 ezerre csökkent. Az elhelyezkedést, munkába állást számos program segíti. A járvány miatt indított gazdaságvédelmi akcióterv keretében 363 munkáltató kérelmét támogatták 850 millió forint értékben, amivel 5500 munkahelyet mentettek meg. Az ágazati bértámogatásban pedig csaknem ezer munkáltató részesült, a 2,3 milliárd forint révén 4500 munkahelyet őriztek meg.

Elhangzott, a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken: amíg 2016-ban több mint 15 ezren dolgoztak a programokban, addig mostanra ez a szám 6000-re esett vissza, sokan tértek tehát vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A Békés megyei bérek viszont elmaradnak a fejlettebb régiókéihoz képest.

Napirendre került a képviselők előtt a katasztrófavédelem tájékoztatója is. Kiss András tűzoltó dandártábornok elmondta, a megyei igazgatóság eredményesen elvégezte feladatait, sőt a koronavírus-járvány elleni küzdelemből is kivette részét a tavalyi évben. Sátrakat, járműveket biztosítottak a társzerveknek, szerepet vállaltak az oltási munkacsoport tevékenységében, közreműködtek a szociális otthonok fertőtlenítési, oltási feladataiban, valamint az óvodáknak és iskoláknak biztosított fertőtlenítők kiosztásában.

A megyei katasztrófavédelmi igazgató tájékoztatójában leírta, tavaly 2735 alkalommal vonultak a tűzoltók. Megszokott módon kiemelt időszaknak számított a tél végi, kora tavaszi, valamint a nyár végi, kora őszi időszak. Hangsúlyozta, a tűzesetek közül legnagyobb számban a területtüzek adtak feladatot, de a műszaki mentések száma évek óta jelentősebb. Utóbbiaknak több mint fele a szélsőséges időjáráshoz kapcsolódik, tömeges segélykérés általában a nagyobb viharok idején érkezik. Kiemelte, a káresemények felszámolásából nemcsak hivatásos állományúak, hanem önkormányzati és önkéntes tűzoltók is kiveszik a részüket. Utóbbiak tavaly 167 esetnél működtek közre, a füzesgyarmatiak és a sarkadiak már egy ideje önállóan is beavatkozhatnak.

Tűzvizsgálat 21 tavalyi tűzeset kapcsán indult, elhangzott, 18 alkalommal meg is találták a tűz keletkezési okát a szakemberek.

Kiss András elmondta, a katasztrófavédelmi igazgatóság a megelőzés jegyében igyekszik azokat az időseket is megszólítani, akikhez az internetes hírek, a közösségi oldalak üzenetei, posztjai nem jutnak el. Postaládába dobott szóróanyagokkal magyarázzák el közérthetően, hogyan vehetik elejét az emberek a tűzeseteknek és a szén-monoxid-mérgezéseknek.

A veszélyes anyagokkal dolgozó üzemekben rendkívüli esemény nem történt tavaly, a kollégák ezeket, valamint a közúti és vasúti veszélyesáru-szállítást is kontroll alatt tartják.

Szóba kerültek a fejlesztések is, elhangzott, új gépjármű érkezett Gyulára és Orosházára. A fürdőváros erdőtüzek oltására is alkalmas járművet kapott, Orosháza pedig egy korszerű magasból mentőt – ezzel javult a tűzoltó-technikai eszközök színvonala. Elindult az orosházi tűzoltólaktanya 831 millió forintos korszerűsítése, bővítése is, elkészült az épület tetőtere, állnak a válaszfalai, néhány helyiségben már festenek. Kiss András aláhúzta, a felújítás nyomán jövő év elejére „visszaköltözhetnek” a tűzoltók a laktanyába, és kialakulhat a kirendeltség – tűzoltóság egysége.

A jelenlévők egyhangúlag elfogadták a tájékoztatót, és megköszönték a tűzoltók áldozatos munkáját.