Nem avatkoznak bele a természet rendjébe Pósteleken

Vadász Csaba kifejtette, a természetvédelem akkori vezetői és a természetjárók összefogásával jött létre a Körös Klub 1986-ban. A cél az volt, hogy megismerjék Békés megye, a Dél-Alföld, a Kárpát-medence természeti értékeit, és hogy azok védelmében is részt vegyenek. Hozzátette: nem csak a helyben való megőrzés a fontos, létre is lehet hozni értékes területeket. Így született meg a Pós­teleki Természetvédelmi Emlékpark, a génrezervátum, egy tízhektáros terület, amely a város tulajdonában van, de az egyesület üzemelteti. A mellette lévő tanya – a Boross László kutatóház – pedig a Körös Klubé, ez jelenti a bázisát, a székhelyét. A génrezervátumban sok őshonos fa és cserje található, amelyeket megbízható genetikai állományból az 1990-es évek elején telepítettek az egyesület tagjai. Felmérték a terület talaj- és vízviszonyait, ezek alapján dőlt el, hogy milyen faj hol kapott helyet. Többek között vizes élőhelyet is kialakítottak: a nagyobb tavat két csatorna köti össze a Pósteleki-csatornával – most zsilipet épít az önkormányzat, hogy a tó vízellátása biztosított legyen –, és ehhez csatlakozik egy másik, kisebb tó is.

Hogy összetettebb, bonyolultabb életközösségek alakulhassanak ki, hogy egyre több faj jelenhessen meg a területen, nem avatkoznak be a természetes folyamatokba. Mindez azt jelenti, hogy ha vágáséretté is válik egy fa, akkor azt nem termelik ki, hogy ha egy ág, gally leszakad a vihar következtében, akkor azt nem szedik össze. Azaz megszűnt a véghasználat, és áttértek a nem vágásos üzemmódba, ezért nevezik egyesek a területet örökerdőnek. Sorolta, hogy őshonos fafajként jelen van a génrezervátumban többek között a kocsányos tölgy, a magyar kőris, többfajta szil, a mezei és a tatár juhar, a fekete és a fehér nyár, az enyves éger, de a Körösök miatt a bükk szintén őshonosnak számít.

A cserjék közül kiemelte a kányabangitát – amiről elnevezték a tanösvényüket is –, és hogy az természetes módon, nem ültetéssel került a területre, valamint a kökényt, a fagyalt, a galagonyát és a vadrózsafajokat. A Körös Klub elnöke elmondta, hogy a természetes folyamatokba nem avatkoznak be, de azért akadnak kivételek. Ha például veszélyes invazív fajokkal – például Észak-Amerikából származó akáccal vagy zöld juharral, Ázsiából indult bálványfával – találkoznak, azokat eltávolítják, illetve a látogatható tanösvényt szintén gondozzák, hogy megelőzzék a balesetveszélyes helyzeteket. Hangsúlyozta: a fák és cserjék szaporítóanyagából fenntartanak egy faiskolát, az így létrejött állományból a hozzájuk fordulóknak – akár önkormányzatoknak, akár magánszemélyeknek – tudnak is biztosítani. Az elsődleges cél elsősorban az, hogy Békéscsaba számára adjanak szaporítóanyagot, de szeretnék, ha a kertekben, a magánterületeken is elsődlegesen a Dél-Alföldön őshonos fajok dominálnának.

Együttműködnek a várossal

A városi közgyűlés nemrég tartott ülésén döntöttek arról, hogy az önkormányzat és a Körös Klub Természet-, Környezetvédő Természetbarát Egyesület együttműködési megállapodást köt. Vadász Csaba ismertette, miszerint a kontraktus értelmében szakmai tanácsokat adnak, javaslatokat fogalmaznak meg az önkormányzat felkérésére a belterületen lévő zöld felületek kialakításával, külterületi erdők telepítésével kapcsolatban. Véleményeznek anyagokat, segítséget nyújtanak a döntések meghozatalában. Hozzátette: számukra pedig azért hasznos az együttműködés, mert érzik, hogy a város figyel a tulajdonában lévő, de az egyesület által kezelt génrezervátumra. Emellett lényeges, hogy megépíti az önkormányzat azt a zsilipet, amely a tó vízellátását biztosítja.