Sétány őrzi Gávai Gaál Jenő emlékét, de szobra is készül Lőkösházán

A rendezvényen, melyen részt vett Erdős Norbert, a térség országgyűlési képviselője és Szebellédi Zoltán, a KDNP Békés vármegyei elnöke, Békés vármegye önkormányzatának alelnöke –  Szűcsné Gergely Györgyi, Lőkösháza polgármestere mondott emlékbeszédet.

Nem felejthetjük el az igazságtalanságot

–  A trianoni békediktátum aláírásának 103. évfordulóján sem felejthetjük el azt az igazságtalanságot, ami hazánkat 1920. június 4-én érte. Ez történelmünk egyik legtragikusabb és legtraumatikusabb eseménye – hangsúlyozta a polgármester. – Nekünk, lőkösháziaknak kötelességünk megemlékezni azokról az eseményekről, és azokról az emberekről, akiknek köszönhetően Lőkösházán Magyarország lakosaiként magyar himnuszt hallgathatunk.

Mindenkivel anyanyelvén tárgyalt

Itt jön a képbe Gávai Gaál Jenő gerendási születésű, Lőkösházán földbirtokkal rendelkező polihisztor és politikus. Békéscsabán tanult, Szarvasról, Tessedik Sámuelről három könyvet is írt. Közgazdász, jogi és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, műegyetemi tanár is volt. Beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul. A trianoni tárgyalódelegáció tagjainak mindegyikével anyanyelvén tudott tárgyalni, csak a japán számított kivételnek.

Gávai Gaál a bizottság „részünkre való kedvezőbb hangolása érdekében” akciót indított. Sorra járta a missziókat, két éven át tárgyalt és bizonyította, hogy amit kér, azt jogosan teszi, mert magyarlakta területekről van szó. Gaál Jenő minden felmerülhető ellenvetésre felkészült. Olyan emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek minden ellenséges, hazug adatot megcáfoltak. Végül 1922. augusztus 28- án Budapesten a javunkra történt a megfellebbezhetetlen nemzetközi döntés, így több településünk nem került Romániához.

Szűcsné Gergely Györgyi hangsúlyozta, Szántó György, a község elhunyt díszpolgára az elsők között vetette fel évtizedekkel ezelőtt, hogy emléket kell állítani Gávai Gaál Jenő munkásságának. Kiss István nyugalmazott mérnök-tanár – aki rész vett az ünnepségen – kitartó helytörténeti kutatása, elkötelezettsége is hozzájárult ahhoz, hogy Gávai Gaál Jenő munkásságának elismerése helyben és vármegyei szinten is megtörténhessen. 

Lőkösházán a Fatimai Szent Szűz Templom falán emléktábla őrzi a politikus nevét, ezt Corvus-Kora Róbert képzőművész adományozta a településnek. A képviselő-testület tavaly Gávai Gaál Jenő Magyarország és Lőkösháza érdekében, a trianoni határok felülvizsgálatában végzett munkásságát felvette a helyi értéktárba.

– Szándékaink szerint egy év múlva 2024. június 4 -én, ezen a helyen egy köztéri domborművet leplezünk le – emelte ki az alapkőletétel után Szűcsné Gergely Györgyi. – A szobor adományozói: dr. Demeter László, Szarvas város egykori polgármestere a Gávai família tagjaként, valamint Túri-Török Tibor szobrászművész, a dombormű alkotója.

Jó eséllyel bekerülhet a Békés Vármegyei Értéktárba

A lőkösházi ünnepségen elhangzotta, Gávai Gaál Jenő szobrának posztamensét, vagyis oszlopszékét Corvus-Kora Róbert készíti el. A dísztér kialakítója a sétányon – ahol a dombormű helyet kap – Lőkösháza önkormányzata lesz.

– További közös szándék vezérel minket abban is, hogy Gávai Gaál politikusi munkássága, melyet a magyar, ezen belül a Békés vármegyei határ védelmében tett, kerüljön bele a Békés Vármegyei Értéktárba. Erdős Norbert és Szebellédi Zoltán kérdésünkre elmondta, a szándékot támogatják, és amikor majd lehetőség nyílik erre, javasolni fogják.   

Az alapkőletételt követően a trianoni emlékműnél együtt koszorúzott Erdős Norbert, Szebellédi Zoltán, Szűcsné Gergely Györgyi és Horváth Béla nemzetőr dandártábornok, az 1956-os Magyar Nemzetőrség képviselője. Ezután Kiss István, a helyi civil szervezetek, valamint a helyi általános iskola diákjai helyezték az emlékezés koszorúit, virágait.