Drámai történetek jelennek meg a Belvárban: második világháborús kiállítás nyílt – podcasttal

Ugrai Gábor, a Belvár történelemtanára, a városvédő és városszépítő egyesület elnöke elmondta: arra gondoltak, hogy a fiataloknak a helytörténeten keresztül bemutatják, hogyan zajlott itt a második világháború, mivel jövőre lesz 80 éve, hogy itt véget ért, 1944. október 6-án vonultak be a szovjet csapatok. Arra kérték a diákokat és a kollégákat, hogy hozzanak be otthonról korabeli használati tárgyakat, dokumentumokat – és ezekkel kapcsolatos történeteket. Bizonyos osztályok most tanulnak a második világháborúról, a tárlatnak hála a tanulók közelebb kerülhetnek az eseményekhez.

Gödrök a Kossuth téren

Érdekességként említette azt a fényképet, amely a Kossuth téren készült: gödröket ástak, és azokba belefeküdtek bombázás idején, hogy a repeszek ne érhessék őket. A felvétel akkor készült, amikor a gödörből kijött egy fiatal nő. Bekerült a Belvár kiállításába egy levél is, amelyben arról tájékoztatták a családot, hogy szerettük elhunyt a keleti fronton zajló „keresztes” hadjáratban. De egy olyan levél is, amelyet az itthon lévő feleség írt a szovjet hadifogolytáborban lévő férjének: ezek előregyártott képeslapok voltak, és rányomtatták a lapra, hogy „erősítsd a szovjet-magyar barátságot”, a ráírt szöveget pedig cenzúra is átnézte.

Sisakból készült meszeslapát

Ugrai Gábor hozzátette, hogy a háború után mindent felhasználtak, amit csak lehetett. Így kuriózum az a sisak, amelyre ráhegesztettek egy részt, amelybe a fanyelet lehetett dugni, és így az egész meszeslapátként szolgált a későbbiekben. De különlegesség az a lőszerhüvely is, amelyet elvágtak és átalakítottak, és aztán később, évtizedeken keresztül csengőként használták.

Beszélt a vitrinbe került kitüntetésekről is: az egyiket azok érdemelhették ki, akik részt vettek az észak-erdélyi bevonulásban, a másikat pedig azt követően kapták meg a katonák, hogy átestek a tűzkeresztségen, részt vettek az első harcban. Egy díszkard is helyet kapott a tárlat anyagában, amelyet ünnepi alkalmak idején viseltek; valamint egy Erwin Rommel német tábornokot ábrázoló kis mellszobor is egy békéscsabai gyűjtőnek köszönhetően.

„Felszabadították” Békéscsabát

Arról is kihelyeztek egy térképet, hogy 1944-ben miként zajlottak a harcok Magyarországon. Bár a dátumok és az események leírása helyesen szerepelnek a rajta, a régi térkép címe nem fedi a valóságot. Ugyanis azt írták rá, hogy Magyarország „felszabadítása”, persze nem véletlenül, hiszen évtizedekkel ezelőtt így tanították mindezt a fiataloknak. 

Több fénykép is mesél a kiállításon. A Békéscsaba utcáin látható botlatókövekről készült felvételekkel arra utalnak, hogy 1944-ben zsidó honfitársakat hurcoltak el. Van egy kép, amely abból a repülőgépből készült, amellyel az amerikaiak bombázták a vasútállomást és környékét. De van kép a jaminai híd lábánál lévő szovjet katonai temetőről is – ezzel kapcsolatban Ugrai Gábor kiemelte, hogy a halott katona nem ellenség, tisztességgel eltemették őket –, illetve arról a felszabadulási emlékműről is, amely a Petőfi ligetben állt az Angyalos kút helyén.