Kiránduló kisdiákok jártak a Bihari Madárvártán

A madárvárta parkolójába is bátran bemerészkedő, fiókáikat vezetgető nyári ludak látványa mellett a látogatóknak lehetősége nyílik a nádasokban fészkelő énekesek, mint például a barkóscinege, vagy a nádi tücsökmadár megpillantására, de mindennapos vendég a közelben fészkelő búbosbanka és a kakukk is – számolt be honlapján a nemzeti park. 

Különösen tetszik a kisdiákoknak a területen elhelyezett ládákban megbúvó széncinege fészkekbe való bekukucskálás. Ilyenkor igazán közelről láthatják, milyen aprólékos munkával van egy-egy fészek kibélelve, és hogy a szülőmadár, milyen elszántan védelmezi az élelemért tátogó fiókákat.

A Bihari Madárvárta mellett kialakított Sző-réti tanösvény bejárása során a madárhangokkal is megismerkedtek a diákok, majd a megfigyelőtoronyhoz érve nagy meglepetésben volt része a természetet kedvelő gyermekeknek. A torony lépcsőinek megmászása során bagolyköpeteket is találtak. Sejtették, hogy ezek a madarak is a közelben tanyáznak. Aztán, miközben a tájban gyönyörködtek, hirtelen egy közeli fa ágai között megpillantották egy erdei fülesbagoly fészkét, melyből három fióka leskelődött a nebulók nagy örömére.

Hazánkban ez a bagolyfaj számít a leggyakoribbnak, mégis nagy sikert arattak ezek a közepes testméretű tollfüllel rendelkező ragadozó madarak. Az erdei fülesbaglyok saját fészket nem építenek, hanem előszeretettel foglalják el költésre vetési és dolmányos varjak, szarkák fészkeit, de előfordul, hogy ragadozó madarak gallyfészkében is megtelepednek. Évente egyszer költenek, gyakran már márciusban teljes a fészekaljuk. A kotlás során a tojót csak a táplálékszerzésben segíti a hím bagoly. Mivel a fiókák már jóval a röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, a közeli fák ágain üldögélve ilyenkor könnyen megfigyelhetők.