Zászlómegálló: címer is volt egy időszakban a magyar zászló közepén – videóval

A Zászlómegálló című kiállítás az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című országos programsorozat részeként érkezett Békéscsabára, amelynek keretében rengeteg ingyenes program vár az érdeklődőkre a városban. A Munkácsy Mihály Múzeumban ideiglenesen otthonra lelt, egyébként a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyagát képező tárlat szombaton és kedden 10 és 18 óra, valamint szerdán 10 és 12 óra között tekinthető meg.

Megjelentek a hatalmat jelző jelképek

A történelem előtti időkig nyúlik vissza a zászlók története. A csoportokban élő ősemberek között hamar kialakult a hierarchia, a vezetőknél pedig megjelentek a hatalmat jelző jelképek: ilyen volt a hosszú, díszes bot vagy lándzsa, amelynek végére valamilyen jelképet erősítettek. Ezeket ma előzászlóknak nevezik – olvasható a kiállításon. A ma megszokott szövetzászló Kínában alakult ki, innen került Mongóliába, Indiába és Perzsiába, majd a Római Birodalmon keresztül egész Európában elterjedt.

Mi a zászló?

Zászlónak lehet nevezni minden olyan szövetből vagy más rugalmas anyagból készült, egyedi tervezésű és színezésű eszközt, amely az adott ország, terület, hivatal, vállalat vagy szervezet identitását jelképezi. Szűkebb értelemben azt az általában téglalap alakú tárgyat kell zászló alatt érteni, amelyet az állami hivatalok, tartományok, városok, vállalatok a szárazföldön használnak. A zászlót minden esetben nyélhez vagy rúdhoz rögzítik.  
A világ független államai közül tizenkettőnek van 1800 előtt bevezetett zászlója – írták a tárlaton. Ezek közül hét – Dániáé, Nagy-Britanniáé, az Amerikai Egyesült Államoké, Hollandiáé, Oroszországé, Franciaországé és Törökországé – jelentős hatást gyakorolt további 130 nemzeti lobogóra. Ezeket tíz nagyobb és három kisebb zászlócsaládba lehet sorolni, egyes zászlók többe is besorolhatók.

A magyar zászló címerszíneket használ

A magyar nemzeti lobogó a történelmi magyar címer színeit hordozza. A honfoglaló magyarok harci zászlója feltehetően egyszínű vörös volt, később a vörös-ezüst sávozás és a kettőskeresztes mező is feltűnt az Árpád-házi uralkodók címerein, majd zászlóin. A hagyományosan piros-fehér-zöldnek nevezett színhármas alkalmazásáról legkorábbról a 15. századból vannak emlékek, majd a 16-17. századtól dobon és pecsétzsinóron is használták. A zászlókon a vörös-fehér mellé a 16. században kezdett társulni a zöld, a kettőskereszt alatt emelkedő hármas halom apropóján.

A reformkor idején terjedt el a trikolór

Az 1830-as évektől a reformkori hazafias politikusok a vörös-fehér-zöld színekből álló zászlót kezdtek használni, és az 1848-as forradalom alatt ezt a magyar trikolórt nyilvánították nemzeti lobogónak. A szabadságharc leverését követően tiltott nemzeti jelképnek számított, az 1867-es kiegyezéstől vált ismét hivatalossá.  
Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer szerepelt a zászló közepén, majd a Szent Korona nélküli Kossuth-címer került a helyére. 1949 és 1956 között a szovjet mintára készült népköztársasági, Rákosi-címerként ismert címer volt a zászló közepén, amelyet az 1956-os felkelők kivágtak, így vált a lyukas zászló a forradalom jelképévé. Nagy Imre kormánya egy rövid időre visszaállította a korona nélküli Kossuth-címer használatát. A forradalom leverését követően, 1957-től nem szerepel címer a zászlóban, amely a rendszerváltást követően sem változott.

Arany csillagok ragyognak a kék égen 

Az európai zászló az Európai Uniót, valamint magát az európai egységet és identitást ábrázolja. A zászlón kék alapon tizenkét aranyszínű csillag jelenik meg, amelyek kört alkotnak. A csillagok az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia eszményének jelképei. A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés, a 12-es szám a tökéletesség és a teljesség szimbóluma. A zászló kék alapszíne a kék égre utal, amelyen az arany csillagok tündökölnek. Az Európai Parlament 1983-ban határozatot hozott, hogy az Európai Közösségek – ma: Európai Unió – is ezt a zászlót használja, 1985-ben hivatalos jelképpé választották, és először 1986-ban vonták fel.