2024.10.25. 06:40
Molnár Sándor: ha van munka és jövőkép, a fiatalok itt maradnak – podcasttal
Nem négy-ötéves ciklusokban, hanem hosszabb távlatokban gondolkodik, és szerinte Békés vármegye előnyt kovácsolhat a határmentiségéből, abból, hogy a közeli nagyvárosokban autógyárak épülnek. Együttműködésre törekszik mind a 75 település önkormányzatával, illetve a Békés vármegyei közgyűlés minden tagjával, pártállástól függetlenül. Ezekről is beszélt többek között Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke.
Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke szerint ha van munka és jövőkép Békés vármegyében, akkor a fiatalok itt maradnak. Fotó: Bencsik Ádám
– Elég sok rendezvény, szakmai egyeztetés volt az elmúlt időszakban, fel kellett venni a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyekkel Békés Vármegye Önkormányzata szorosan együttműködik. A feladat az első, utána jön minden más, idő kell, míg belakom az irodát – válaszolta Molnár Sándor arra a kérdésünkre, hogy sikerült-e már belaknia a Vármegyeházán az elnöki irodát.
– Ismerheti az önkormányzatok működését, hiszen éveken át volt Vésztő polgármestere, illetve a Dareh Bázis Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt. általános igazgatójaként szintén kapcsolatban volt a településekkel. Miben más egy településihez képest a vármegyei önkormányzat?
– A települési önkormányzatok feladata a közigazgatási határukig terjed. A vármegye önkormányzatának mind a 75 Békés vármegyei településre figyelnie kell, a teljes vármegyére kiterjedően kell gondolkodnia, és kimondottan a területfejlesztés az, ami feladatokat ad számára. Azaz sokkal nagyobb területen sokkal szűkebb a feladata: pályázatok koordinálása és lebonyolítása, valamint olyan koncepciók kidolgozása, amelyek meghatározók a jövő tekintetében.
Több, a jövőt meghatározó koncepciót dolgozna ki a vármegyei önkormányzat
– Milyen koncepciókra, stratégiákra gondol?
– Szeretnénk sok területen is papírra vetni fejlesztési irányokat, amelyek Békés vármegye életét 10-20-30 évre előrevetíthetik, főleg olyan témakörökben, amelyek most problémát jelentenek. Ilyen például a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság kérdésköre. Tapasztalható, hogy ami régen vizes terület volt, most aszállyal sújtott. A megoldás érdekében együttműködő partnereket kell keresni, akár a szomszédos vármegyékben, akár a határon túl. A feldolgozóipart ugyancsak át kell gondolni, hogy minél nagyobb értéket adhassunk az itt termelt áruknak. A struktúrát szintén át kell nézni, hogy a megváltozott klimatikus viszonyokhoz milyen termelési szerkezettel lehetne igazodni. Fontos a közlekedés fejlesztése. Békés vármegye korábban nem volt bekötve az országos hálózatba, az M44-es megépítése tehát hiánypótló, és elindult a Debrecent és Szegedet összekötő M47-es tervezése is. A környékbeli nagyvárosokban megépülő autógyárak miatt beszállítók telepedhetnek meg Békés vármegyében, ez jelenthet kiugrási pontot, fel kell készülni az iparág fogadására. A közúti mellett a vasúti közlekedéssel ugyancsak foglalkozni kell, a termékek, alapanyagok szállítását célszerű a közút helyett a vasútra terelni. A klímastratégia szintén felülvizsgálatra, újragondolásra szorul. Kompenzálni kell a klímaváltozás hatásait, illetve úgy kell reagálni, hogy változást érhessünk el, például fásítási programokkal, amelyekbe be lehet vonni a közfoglalkoztatást is.
– Szokás mondani, hogy minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Amiket említett, több milliárd forintos tételt jelenthetnek. Lesz minderre forrás?
– Egy térség akkor tud kiugrani, ha vannak hosszú távú elképzelései, amelyekhez képes illeszteni a menet közben adódó lehetőségeket. Ha a felmerülő lehetőségekkel ötletszerűen, pontszerűen élnek, akkor a fejlesztés soha nem lesz annyira hatékony, mintha azokat egy stratégiába illesztve valósítanák meg. Hiszek abban, hogy nem négy-ötéves ciklusokra kell tudni előre tervezni. Hosszú távú elképzelésekre van szükség, és azok elemeit a lehetőségekhez igazítva kell megvalósítani.
A Békés vármegyei közgyűlésben nincs helyük politikai csatározásoknak
– Köszöntő beszédében az együttműködést hangsúlyozta. Ennek jelei érezhetők voltak az alakuló ülésen és azon az ülésen is, amelyen az alelnökökről, tanácsnokokról és bizottságokról döntöttek, hiszen nem volt vita.
– A vármegyei önkormányzat működését szakmai alapokra szeretném helyezni. Lehetnek ideológiai nézetkülönbségek, vagy gondolkodhatunk máshogy a vízgazdálkodásról, a közlekedésről, de nagy összességében a célokban egyet kell értenünk. Minél több ötlet, építő jellegű javaslat érkezik, annál jobb, ebben számítok az ellenzékre is, de a politikai csatározásoknak a vármegyei közgyűlésben nincs helyük.
– A településekkel milyen viszonyt szeretne kiépíteni? Járhatnak a vármegyétől külön utat?
– A különút nem vezet sehova. A vármegyei önkormányzat képviseli Békés vármegye mind a 75 településének érdekét. Szokás megyei jogú városként külön kezelni Békéscsabát, de én nem tennék így, Békéscsaba minden tekintetben egyfajta kaput jelent Békés vármegyébe. Bár sok polgármesterrel van kapcsolatom az elmúlt időszakból, szeretnék mind a 75 településre elmenni a jövőben, megalapozva a további együttműködést.
– A kötelezők mellett számos önként vállalt feladatot is ellátott Békés Vármegye Önkormányzata az elmúlt időszakban: biztosított ösztöndíjat, támogatta a civil szervezeteket, megszervezte minden évben a Vármegyenapot. Folytatódhatnak ezek a programok, esetleg tervezik a kör bővítését?
–A jó elképzeléseket szeretnénk továbbvinni, gondolok itt az értéktárra, a rendezvényekre, a mecénási keretre, az ösztöndíjra. Menet közben pedig alakul, hogy mi az, amit még fel tudunk vállalni. Több olyan programot szeretnénk megvalósítani, amelyek koncepciók mentén jönnek létre, rengeteg ötlet van a tarsolyban, amelyek önként vállalt feladatként megjelenhetnek.
Ilyen Békés vármegyét szeretne látni 10-15 év múlva Molnár Sándor elnök
– Milyen Békés vármegyét szeretne látni öt év múlva?
– Öt év rövid idő. Inkább azt mondom, hogy 10-15 év múlva olyan Békés vármegyét szeretnék, ahol szeretnek élni, családot alapítani a fiatalok, ahol mérséklődik a népességszám csökkenése, ahol megszűnik az elvándorlás, és ahova inkább érkeznek a lehetőségek miatt. Lehet azt mondani, hogy ez illúzió, hogy ezek nagyon nagyratörő tervek. De hiszem azt, hogy például előnnyé kovácsolható Békés vármegye határmentisége, hiszen olyan, gazdasági potenciállal is rendelkező városok vannak a határ túloldalán, mint Arad, Nagyszalonta, Nagyvárad. Az autóipar közelsége szintén fontos, Békés vármegye a beszállítók telephelye lehet, munkahelyek jöhetnek létre, ami magával hozza a fizetések emelkedését. Sok lehetőséget látok a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a turizmusban is, ugyanis vannak olyan értékeink, amelyek miatt érdemes idejönni. Ha pedig van munka és jövőkép Békés vármegyében, akkor a fiatalok itt maradnak.
Beol podcast
- 35 év után letette a tűzoltó egyenruhát Bácsfalvi Zoltán
- Tíz éve főznek együtt a jaminai ízvadászok – podcasttal
- Aranybogrács-díjat nyertek töltött káposztájukkal – podcasttal
- A jelenlegi támogatási rendszer megmaradásáért küzdenek a hazai agrárszervezetek – podcasttal
- A következő öt évben is folytatódhat Gyula fejlődése – podcasttal