A hagyományőr a kedvesét, a törökök a várat ostromolták sikeresen a Végvári Napokon – galériával, videóval

Az ostrom előtt még kicsit beletekintettünk a tábor életébe is a Végvári Napokon. Farkas Sándor, a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület elnöke elmondta, csapatuk 2000-ben alakult, és Hódmezővásárhelytől Vas megyéig az egész országból vannak tagjaik. Magát a szervezetet pedig Pécelre jegyezték be.

Végvári Napok: számos különlegesség elevenedett meg

– Általában 12-en, 13-an veszünk részt a gyulaihoz hasonló rendezvényeken – fogalmazott. Az egyesület kimondottan erre a korszakra fókuszálva a katonai hagyományőrzéssel és számos más kultúrával is foglalkozik, ezt láthatták az érdeklődök a csapat sátránál is. Vannak köztünk viseletkészítők, viseletkutatók, fegyverkészítők, kutató. A civil szférában pedig vegyes területeken dolgozunk – emelte ki. Az egyesület elnöke elmondta, visszajáró részesei a Végvári Napoknak.
– Nagyon kellemes emlékekkel rendelkezünk a fesztivállal kapcsolatban, mindig nagyon szívesen jövünk Gyulára – fogalmazott.

Mindenkinek van egy karaktere

Tata várának seymenjei a Végvári Napok kezdetétől eljönnek a hagyományőrző rendezvényre. Az utóbbi három évben egyébként szinte az arcai is lettek a programnak, hiszen számos plakáton ők láthatók. Tanczer Szabolcs elmondta, a csapat Tatán alakult, de már az egész országból, például Egerből, Budapestről, Szegedről is vannak tagjaik.
– Ilyenkor is több helyről érkezünk – tette hozzá. A seymenek nem a reguláris sereget idézték meg, hanem a balkáni részről „kerülnek ki”, így bosnyák, bolgár és görög karakterek is vannak köztük.  Mindenkinek van egy konkrét karaktere komplett történettel, szénégető, favágó és hajóács is megjelenik köztük.
Idén több mintegy huszonöten jöttek el Gyulára, és már egy-egy család több tagja is ott van a táborban. 
– Ez egy nagyon jó rendezvény. Nagyon szeretünk ott lenni. Különlegessé teszi az élményt a vár, a csónakázótó közelsége, és persze az is fontos, hogy itt szeretnek minket. Úgy érezzük, hogy Gyulán jó nekünk – emelte ki.

Lánykérés szakította meg az ostromot

Szombaton este fél hétkor pedig elkezdődött a gyulai vár 1566-os ostromának újrajátszása. A történteket ezúttal is prof. dr. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár kommentálta szuggesztíven, a „közvetítést” nagyon sok érdekességgel fűszerezve. A több ezer néző nem csak láthatta, ahogy összecsaptak az oszmán hadak és az erődítmény hősies védői, hanem azt is nyomon követhették, hogy mi és miért történt. A hadtörténész beszámolt az előzményekről, Kerecsényi László várkapitány lépéseiről, illetve a törökök magyarországi hódításainak céljairól. A csapatok még csak „kóstolgatták” egymást, amikor Magyar István várkapitány, ahogy prof. dr. Csikány Tamás, hogy valami életbe vágóan fontos dolog miatt szót kért. Magyar István elmondta, megállítják az idő folyását. 
– Egyik kedves kollégánk, aki a hagyományőrök közé tartozik, úgy döntött, hogy az élete folyását megváltoztatja, ezért szeretné nyilvánosan kifejezni, hogy a hölggyel, a párjával frigyet szeretne kötni – fogalmazott. A hölgy elfogadta a kérést, a közönség pedig vastapssal köszöntötte a párt.

Apropó, közönség. A nézők vélhetően a látványos csatajeleneteknek és Csikány professzor humort sem nélkülöző kommentárjainak is köszönhetően együtt éltek a történésekkel. A védők többször tapsot kaptak, amikor visszaverték a törökök támadását, és mindenki elemezte a jeleneteket. A látogatók között rengeteg család, rengeteg gyermek is volt, a történelem, ahogy előzetesen ígérték kézen fogta a jelenlévőket. 

A vár a hősies helytállás ellenére, ahogy 1566-ban, szombaton elesett. A Végvári Napok fő célja egyébként éppen az, hogy emléket állítson a védők és Kerecsényi László elképesztő teljesítményének. A végvári harcok magyarországi történetében Gyula állt legtovább ellen az oszmánok ostromának, 63 napon át. Vasárnap délután a vár visszavétele is megelevenedik majd.