Diplomás képviselők parlamentje

A parlamentben ülő hölgyek végzettsége és nyelvismerete magasan férfi kollégáik tudása felett áll. Ennek ellenére számuk továbbra is alacsony a törvényhozásban. A hölgyek különböző okok miatt nem tudnak vagy nem akarnak politikai szerepet vállalni, pedig a női szavazók száma mindig magasabb egy társadalomban a férfiakéhoz képest. Emiatt azt gondolhatnánk, hogy könnyebben bejuthatnak a törvényhozásba is.
A kutatók szerint viszont a nők azért nem aktívabbak a politikában, mert enélkül is rengeteg feladat hárul rájuk. A parlamentben ülő hölgyek legtöbbje már szakmai karrierje csúcsán és családdal a háta mögött vállalt közéleti szerepet. Ettől függetlenül a politikus hölgyek többsége továbbra is eleget tesz anyai és házastársi kötelezettségeinek.
A férfiak ezzel szemben inkább a szakmai pályát helyezik előtérbe, és szerepük sem annyira meghatározó a család mindennapjaiban. Sokkal inkább arról igyekeznek gondoskodni, hogy a megélhetés anyagi feltételeit előteremtsék. Jellemző, hogy előme-netelük érdekében akár hosszú külföldi kiküldetést is vállalnak.
A rendszerváltoztatás parlamentjeinek sajátossága, hogy tagjai nem profi politikusként kezdték pályájukat, hanem valamely más, civil szakmából kerültek az Országházba. Eddig csak az 1998-as és a 2002-es választáson fordult elő, hogy szinte az iskolapadból kerültek fiatalok a parlamenti patkóba. Szakértők jóslatai szerint az ő szerepük és számuk a jövőben egyre meghatározóbb lesz. Jelentős különbség a nő és férfi politikusok között, hogy míg a nők később kezdik és hamarabb fejezik be politikai pályájukat, addig a férfiak között találhatók a legidősebb és a legfiatalabb magyar honatyák. Érdekesség, hogy a magyar parlament legidősebb tagja már akkor közéleti szereplő volt, amikor a mai politikusok többsége még meg sem született.
A magyar parlamentnek vannak olyan tagjai, akik érettségi vizsgát sem tettek, doktori fokozattal azonban az urak majdnem egyharmada bír. A választhatóságnak a jogszabályok értelmében nem feltétele a képzettség. Egyetemi vagy főiskolai oklevelet kettőszáznál többen szereztek. Nem jutott el azonban a diplomáig a férfiak másfél százaléka. Ők elvégezték ugyan felsőfokú tanulmányaikat, államvizsgát azonban nem tettek. Érettségi oklevéllel 19 képviselő dolgozik. Ketten szakmunkás képesítésűek, négyen középiskolai technikumban fejezték be tanulmányaikat. Kandidátusi tudományos fokozattal négy honatya bír, köztük a volt miniszterelnök, Horn Gyula. A hölgyeknél lényegesen kisebb a szórás. Egyetemen közel 40 százalékuk végzett, főiskolai diplomát ötödük szerzett. A többiek, összesen tizenhatan, doktoráltak is. Vannak köztük jogászok, pedagógusok, orvosok.
Hasonló képet mutat képviselőink nyelvtudása. Angolul majdnem százötvenen beszélnek a parlamentben. A nyelvismeret mélysége azonban változó: a felsőfokú, államilag elismert nyelvvizsgától a társalgási szintig terjed. A második leggyakoribb nyelv a német, a patkóban száznál többen beszélik ezt a nyelvet. Oroszul csaknem hetvenen, franciául huszonegyen, olaszul nyolcan értenek. Öten beszélik a latint és
a spanyolt, négyen a szerbhorvát nyelvet. A románnal csak Kovács Tibor MSZP-s képviselő és Medgyessy Péter boldogul. Lengyelül Hárs Gábor (MSZP) beszél. Japán- nyelv-tudásával szintén egyedül marad Kósa Ferenc (MSZP) csakúgy, mint a független Kelemen András a törökkel. Kínában a legjobban Veres János (MSZP) boldogulna. Az ázsiai ország nyelvét rajta kívül nem beszéli más a Házban. A hölgyek ezen a téren is tarolnak. Mindössze hárman nem beszélnek közülük idegen nyelvet. A harmincöt képviselő asszonyból tizenhárman két nyelvet is elsajátítottak. Vadai Ágnessel (MSZP) a legnehezebb felvenni a versenyt.
A képviselőnő az anyanyelvén kívül angolul, franciául, németül, oroszul és spanyolul beszél. Egységesebb képet mutat a képviselő asszonyok életkori megoszlása. A jelenleg dolgozó hölgyek egyike sem született 1946 előtt. Legtöbbjük, mintegy harmaduk, 1951 és 1955 közötti születésű. A legifjabb képviselőnő, Nagy Nóra, alig múlt harmincéves.
Az urak közt ezt a sort Szijjártó Péter nyitja. Ő 1978-ban született. A honatyák kétharmada 1946 és 1975 között látta meg a napvilágot. 1976 után öten születtek.
A Fidesz soraiban ül a legidősebb képviselő is, Horváth János, aki idén tölti be 84. életévét.

Az Országgyűlés Benjáminja

Szijjártó Péter a jelenlegi parlament legfiatalabb tagja, 1978. október 30-án született Komáromban. 1997-ben a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett. 2002-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen. Az 1998-as önkormányzati választásokon a legfiatalabb képviselőként szerzett mandátumot Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésében.
A 2002. évi országgyűlési választásokon a Fidesz–MDF közös Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerezte mandátumát. A 2002. május 15-én megalakult Országgyűlés legfiatalabb képviselőjeként az egyik,
a képviselői esküt felolvasó korjegyző. Ugyancsak májustól lett
a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja. 2003. áprilistól az APEH jogosulatlan adatmásolását vizsgáló parlamenti bizottságban, júniustól az ifjúsági és sportbizottságban is helyet kapott.

A T. Ház korelnöke

Horváth János a jelenlegi öszszetételű Országgyűlés legidősebb tagja. 1921. november 7-én született a Fejér megyei Cecén. 1940-ben felsőkereskedelmi iskolában érettségizett Budapesten. Munka mellett közgazdász- diplomát szerzett. 1944-ben részt vett a nemzeti ellenállásban, a nyilasok halálra ítélték, de megszökött. 1945. májustól 1947-ig a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója. 1945-től nemzetgyűlési képviselő. 1956. október 23. után részt vett a forradalomban, november 9-én New Yorkba ment az ENSZ-hez. 1998 óta országgyűlési képviselő, mind a két választáson országos listáról szerezte mandátumát.

a férfiaknál találni. A honatyák között vannak szakmunkás végzettségűek és tudományos kandidátusi fokozattal rendelkezők is. Patay G. – Dukay Nagy Á. -->