Pszichoterror a munkahelyen: az őrület határán vagyunk, de szólni nem merünk

Fel kell nevelni a gyerekeket
Egy fiatal vállalati alkalmazott fordult a sajtóhoz. Elpanaszolta, hogy kollégájával hónapok óta mindennapos megaláztatásban van részük. Egy  irodában jó ideje hét ember helyett dolgoznak ketten. Naponta rengeteg ügyfél megfordul náluk, akikkel az ügykezeléssel kapcsolatos kötelező adminisztráció miatt alig tudnak érdemben foglalkozni.

Az irodában plafonig érnek a határidős kérvények, beadványok, ráadásul napról napra változnak a munkájukkal kapcsolatos jogszabályok. Gyakran túlóráznak, ám ezért a legritkább esetben jár köszönet, vagy fizetség. Sokkal gyakoribb az: közvetlen főnökük nyomdafestéket nem tűrő szavakkal adja tudtukra, hogy lusták, pontatlanok. A nyomaték kedvéért már néhány szóbeli és írásbeli figyelmeztetést is kaptak.

– Már munkába induláskor összerándul a gyomrunk, hogy aznap milyen megaláztatásban lesz részünk. Félünk és idegesek vagyunk, hogy milyen új pluszfeladatot sóznak a nyakunkba. Az őrület határán vagyunk, de szólni nem merünk. Családunk van, gyermekeink. Valamiből fel kell őket nevelni. Nem tudom, meddig lehet ilyen légkörben és körülmények között dolgozni, de érzem, nem lesz jó vége. Sajnos fogalmam sincs hova fordulhatnék, ezért gondoltam, hogy írhatnának erről a jelenségről – közölte a hölgy.
Utánanéztünk annak, hogy mennyire elterjedt nálunk ez a jelenség, s mit tehetnek az ilyen helyzetbe kerülő munkavállalók.

Mit is jelent a mobbing?
A mobbing, vagy magyarul munkahelyi pszichoterror, olyan konfliktussorozatot jelent, mely folyamatban egyes munkatársakat gyakori támadások, bírálatok, piszkálódások érnek kollégáik, vagy vezetőik részéről. Pszichoterrorról akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább fél éven át és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni munkatársai, főnökei felé irányuló bántó magatartását. Az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, szorong, vérnyomás- és alvásproblémákkal küzd, sorozatos megbetegedéseken esik át, végső esetben munkaképtelenné válik, vagy felmond és munkahelyet vált.

További veszélyei az egyénre nézve, hogy az idő múlásával a csoportban egyre kevésbé mernek megszólalni, társaságkerülőkké, az emberekkel általában véve is bizalmatlanokká válnak, a kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lesznek.

Nyilvánvaló, hogy a pszichoterror veszélyes az áldozatra, rombolja a munkahelyi kapcsolatokat, sérül a munkahelyi csoport, illetve a szervezet működésének hatékonysága, visszaveti a termelékenységet és rontja a munkamorált.

A mobbing folyamatában megkülönböztetjük a pszichoterror vezetőjét, a követőket és a gyakran kívülállónak is nevezett áldozatot. Sokszor maguk a követők sem feltétlenül értenek egyet kollégájuk fúrásával, esetleg lelkiismeret-furdalásuk van emiatt, mégsem tesznek ellene, mert számukra kifizetődőbb a mobbing folyamat vezetője mellett kiállni vagy hallgatólagosan elfogadni a pszichoterrort, mint vállalni a kockázatos szembefordulást, ami kiközösítéssel, az áldozattá válás veszélyével járna.

A vezető hozzá nem értésén múlik
Általában a vezetői hozzá nem értésen, érdektelenségen múlik, hogy egyes munkahelyeken elharapózik a mobbing. Kiváltó ok lehet a munkahelyi feszített tempó, a munkanélküliségtől való félelem miatti nagy nyomás, a pontatlan munkaköri leírások, melyekből nem világos, hogy kinek mi a feladata, a túlzott felelősséggel járó munkából eredő stressz, a támadó nagy tekintélye, ami által a vezető szinte „felhatalmazva” érzi magát a pozíciójával való visszaélésre (gúnyolódásra, megalázásra).

Kutatások igazolták, hogy bizonyos feltételek mellett bárki lehet áldozat! A folyamatos stressz, az állandó félelem és gyomorgörcs persze hosszú távon beszűkíti az ember figyelmét, szétszórtabbá válik, hibázni kezd és beindul az ördögi kör: hibái miatt egyre jobban kritizálják, ami miatt ő egyre intenzívebben szorong és újra csak elront valamit.

Tény, hogy a magyar gazdaságban még kevés figyelmet fordítanak a munkahelyi pszichoterror által okozott veszteségekre. Alig-alig találkozunk olyan törekvéssel, amely a mobbing megelőzését szolgálná. A gazdaságkutatók szerint azonban a jövő évtizedekben a gazdaság növekedésében az egyik fő szerepet az emberi tényező – a dolgozó testi, lelki, szellemi, ökológiai, szociális egészsége – játssza majd. Egyre fontosabbá válik az együttműködés, a tettrekészség, a kreativitás, a félelem nélküliség, a felelősségtudat.

Blogjuk van a terror áldozatainak
Információátadásra, esetleg jogi képviseletre számíthatnak ennek kapcsán például azok a hölgyek, akik a nőket érő diszkriminációval foglalkozó társadalmi szervezetekhez fordulnak, mint például a Habeas Corpus Munkacsoport vagy a NaNE Egyesület. Elvi szinten az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet vinni az ilyen ügyeket, mert az antidiszkriminációs törvényben szereplő „zaklatás” tényállása bizony alkalmas arra, hogy lefedje a mobbing egyes eseteit, de csak a törvényben tételesen felsorolt, védett tulajdonságú személyek élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ha jogi tanácsra van szükség, a [email protected] lehet írni. A témával részletesen foglalkozik a Munkahelyi terror blog, melynek bárki megírhatja levélben, kommentben saját történetét.