9 órája
Rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg – frissül
962. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az újonnan alakult 154. gépesített dandár katonái álcahálót terítenek egy 2S1 Gvozdika önjáró lövegre, mielőtt harcállásba vonulnak az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban 2024. október 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
Cikkünk frissül!
Az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája az ukrán elnök vatikáni látogatásának
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken.
Ferenc pápa és az ukrán elnök megbeszélése harmincöt percig tartott.
A találkozót követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő az akkreditált tudósítóknak elmondta, az egyházfő és Zelenszkij mindenekelőtt a békéről, és az ukrajnai gyermekek helyzetéről beszélt egymással.
A Vatikán már korábban közvetítőként lépett fel nemcsak a fogolycserékben, hanem az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése elősegítésében.
Zelenszkij közösségi oldalán számolt be a Ferenc pápával tartott találkozóról, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára „hihetetlen fájdalmat” jelent az oroszországi táborokban fogvatartott civilek, felnőttek és gyermekek sorsa.
Ajándékként Ferenc pápa a többi között egy szárba szökő virágot ábrázoló bronz domborművet adott át Zelenszkijnek „a béke törékeny virág” felirattal. Ezen kívül egy kötetet az ukrán görög-katolikusok üldözése történetéről a szovjet korszakban, és egy idei pápai dokumentumot a mesterséges intelligencia alkalmazása veszélyeiről, melyek hozzájárulhatnak a „háború őrületének” fokozásához.
Volodimir Zelenszkij egy olajfestményt adott át a pápának, amely egy kislányt ábrázol a Bucsa városában 2022 márciusában történt mészárlás túlélőinek jelképeként. A képhez fűzött magyarázat szerint az ukrán elnök a népe által elszenvedett borzalmakra akarta Ferenc pápa figyelmét felhívni.
Volodimir Zelenszkijjel és delegációjával Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter is egyeztetett.
A szentszéki államtitkárság képviselőivel folytatott megbeszélést a háborús és humanitárius helyzetnek szentelték, valamint „azoknak az utaknak, amelyek véget vethetnek a konfliktusnak, igazságos és tartós békét teremtve az országban” – olvasható a kiadott közleményben.
Szó volt az ukrajnai vallási élet kérdéseiről is.
Zelenszkij látogatása ideje alatt rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe Vatikánváros környékén. A Szent Péter teret ideiglenesen lezárták, a térrel szomszédos római utcákban pedig egyetlen biztonsági kaput hagytak nyitva az emberek áteresztésére.
Ferenc pápának és Zelenszkijnek ez volt a negyedik találkozója, a harmadik a Vatikánban, és a harmadik a háború kitörése óta. Első alkalommal az egyházfő 2020. február 8-án fogadta az ukrán elnököt a Vatikánban.
A háború kitörése napján telefonon egyeztettek, és azóta is több hívás történt Kijev és a Vatikán között.
Volodimir Zelenszkij 2023. május 13-án látogatott Vatikánba, amikor negyven percen keresztül tárgyalt a pápával. Akkor Ferenc pápa elkötelezte magát az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek hazatérése segítésében, valamint a hadifoglyok cseréjében.
A következő találkozó a G7-es csoport idei júniusi csúcsán volt, Puglia tartományban, amelyen a pápa is részt vett.
Ferenc pápa a háború kitörése napján átment Oroszországnak a Vatikánnal szomszédos szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen értesüljön a történtekről, és a konfliktus leállítását kérje.
Fotó: Simone Risoluti / Forrás: MTI/AP/Vatikáni Média
Egy hónappal később, 2022. március 25-én Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel bűnbánati szertartás keretében. 2022. májusában békeközvetítőnek nevezte ki Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét, aki Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is tárgyalt.
A szentszék legmagasabb rangú tagja, Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár idén júliusban látogatott Ukrajnába, és Kijevben Zelenszkijjel is találkozott.
Ukrán légvédelem: rakétákkal és drónokkal támadtak az orosz erők
Két rakétával és 66 drónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóra az orosz hadsereg, az ukrán légvédelem 29 drónt lelőtt, legalább négy civil életét vesztette, többen megsebesültek, és néhányan a romok alatt rekedtek – közölte pénteken az ukrán légierő és a katonai közigazgatás.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz hadsereg egy Iszkander–M típusú ballisztikus rakétát lőtt ki a megszállt Krím félszigetről, valamint egy H-31P irányított rakétát a Fekete-tenger feletti légtérből ukrajnai célpontokra. Ezenkívül 66 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelemnek 29 drónt sikerült lelőnie Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Szumi, Poltava, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megye légterében. Ukrajna különböző régióiban további 31 drón útját nem sikerült nyomon követni, két drón pedig visszatért az orosz légtérbe. A jelentés közzétételének időpontjában, közép-európai idő szerint 10 órakor négy drón továbbra is Ukrajna légterében tartózkodott – áll a jelentésben.
Odessza megyében az orosz légitámadás következtében megsemmisült egy kétszintes épület, amelyben civilek éltek és dolgoztak – adta hírül Oleh Kiper, az odesszai katonai közigazgatás vezetője pénteken. Négy ember, köztük egy kiskorú életét vesztette, kilenc embert kórházba kellett szállítani, négyük állapota súlyos. Többen a romok alatt rekedtek.
A kijevi régió elleni dróntámadás csaknem nyolc órán át tartott, a légvédelem az összes drónt megsemmisítette – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai közigazgatás vezetője. A roncsok lakatlan területre zuhantak, személyi sérülés nem történt, károk nem keletkeztek.
Az ukrán légvédelem közlése szerint a légiveszély nem múlt el.
A német kancellárnak újra tárgyalnia kellene Vlagyimir Putyinnal a németek többsége szerint
A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.
Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.
A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.
Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.
A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.
A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.
Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.
Ukrán kormánypárti képviselő: lesznek még adóemelések
Nem a legutóbbi adóemelés volt az utolsó az ukrán lakosság számára, mivel a nyugati partnerek nem szándékoznak ingyen pénzt adni Kijevnek - mondta Jurij Kamelcsuk ukrán parlamenti képviselő.
A törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakciójának, az energetikai, lakásügyi és kommunális bizottság tagjának szavait a Novosztyi Live helyi kiadvány idézte.
Nem ez az utolsó adóemelés, ami ránk vár, ez száz százalékig biztosan nem az utolsó. Lesz még több is, mert a világon senki nem fog pénzt adni nekünk. Vagy kölcsönvesszük, vagy magunk adjuk
– mondta a politikus.
Előző nap az ukrán törvényhozás elfogadta az ukrajnai adóemelésekről szóló törvényt, amelynek egyes rendelkezései várhatólag visszamenőlegesen, október 1-jétől lépnek hatályba. A dokumentum egyik fő rendelkezése, hogy a már 2014-ben bevezetett hadiadót a katonákat kivéve mindenkinek 1,5 százalékról 5 százalékra emelik. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, a nem banki pénzügyi intézmények pedig 25 százalékos adót fizetnek nyereségük után.
Az ukrán hatóságok többször világossá tették, hogy az adók és jövedéki adók emelése elkerülhetetlen, és ennek nincs alternatívája. Kijev azt állítja, hogy az ország csak a katonai költségvetési tételeket tudja önerőből fedezni, minden mást a szövetségesek segítségével finanszíroznak.
A kormány a parlament elé terjesztette a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely 1600 milliárd hrivnya (38,68 milliárd dollár) hiányt tartalmaz, a nemzeti valuta árfolyamát pedig a dollárhoz viszonyítva 45 hrivnyára (400,5 forint) tervezik csökkenteni.
Mint az RBK-Ukraina ukrán hírportál a dokumentum elemzése alapján megjegyezte, az ország államadóssága a jövő év végére a bruttó hazai termék (GDP) 101,8 százalékát teszi ki, és a tervek szerint 34,8 milliárd dollárnyi külföldi hitelt kell felvenni. Ugyanakkor a nyugati szövetségesek kitartóan azt javasolják Kijevnek, hogy keressen több forrást önfinanszírozási képességének növelésére.
Júliusban konferenciát tartanak Ukrajna újjáépítéséről Olaszországban
Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ukrajna nincs egyedül; mi mellette fogunk állni, amíg csak kell
– szögezte le az olasz kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a konferenciát 2025. július 10-11-én tartják.
Olaszország pénzzel és fegyverekkel is támogatja az ukrán védekezést, de az Olaszországtól kapott fegyvereket Kijev csak ukrán területen vetheti be.
Meloni tudatta, hogy Olaszország azért támogatja Ukrajnát, hogy Kijev minél jobb pozícióból kezdhesse majd meg a béketárgyalásokat, és „ez a béke nem jelenthet kapitulációt”.
Zelenszkij csütörtökön további támogatást kért országa partnereitől a közeledő télre tekintettel, és egyúttal világossá tette, hogy londoni, párizsi, berlini és római megbeszélésein nem tárgyaltak potenciális tűzszünet megkötéséről Oroszországgal. Zelenszkijt pénteken Ferenc pápa fogadja a Vatikánban.
Fotó: Alessandro Di Meo / Forrás: MTI/EPA/ANSA
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5091-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4589-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen
- Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
- Újabb csapást mért Harkivra Oroszország, sokan megsérültek
- Légibombákat dobtak Herszonra az orosz csapatok, sokan megsérültek
- Orosz dróncsapások érték Kijevet és Odesszát
