Állat(i)jólét

Egy birkanyáj körülbelül 272 kilogrammnyi kannabiszt fogyasztott el, mikor az özönvízszerű esőzés elől egy üvegházba menekültek, ahol a tulajdonosok orvosi marihuánát termesztettek a görögországi Almyrosban  – olvastam az egyik hírportálon. Mikor a pásztor rátalált az elkóborolt juhokra, azt vette észre, hogy az állatok furcsán viselkednek és láthatóan remekül érzik magukat.

A Békés Megyei Hírlap hasábjain olvasom, miszerint egy svéd tudós azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy az embereknek kevesebb húst és több rovart kellene enniük, így segítve a klímavédelmet. Erről eszembe jutott Jim Wilson amerikai zeneszerző, aki a kertjében lévő tücskök ciripelését rögzítette, lelassította az audiofájlt, amit aztán összemixelt az eredetivel. Az eredmény valami lenyűgöző dolgot fedett fel: a tücskök tökéletes harmóniában énekelnek, akár egy angyali kórus. Ennek ellentettjét tapasztaltam, mikor egy olyan helyen jártam, ahol a baromfik hatalmas zárt térben, egymásra tornyozott ketrecekben forgolódtak, napfény helyett mesterséges megvilágítással ösztönözve őket, hogy minél több tojást tojjanak. A hang itt is megdöbbentő volt, de ez már drámai módon: ilyen elkeseredett kórust azelőtt még nem hallottam.

Bevallom, nem szívesen eszem sem vidám tücsköt sem szomorú baromfit, sem betépett juhokat, de egyáltalán semmilyen állatot. S miért hordok itt össze tücsköt, bogarat? Ma van az állatok világnapja. És még ha nem is a szobában kellene egy tyúkot tartani, mint mondjuk Petőfi édesanyja, de azt hiszem jobb életkörülményeket érdemelnének az állatok, mint amilyet az ember mára alkotott számukra.  

"Tartsd a jószágot természete szerint!" – vallja Kassai Lajos, aki úgy vélem kiváló lovas íjászként nem lőtt nagyon mellé.