A jó életkörülmény is okozhat gyomorbajt

Dr. Novák ­János belgyógyász-gasztro­enterológus, osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens elmondta, az IBD (inflammatory bowel disease – gyulladásos bélbetegség) csoportba sorolt kórképek autoimmun betegségek, melyekben az immunrendszer helytelen működése miatt jönnek létre azok a gyulladásos folyamatok, amelyek a tünetek kialakuláshoz vezetnek. Tagjai a colitis ulcerosa (a fekélyes vastagbélgyulladás), a Crohn-betegség és az indeterminate (köztes) colitis, amikor még nem egyértelmű, hogy melyikről van szó.

Kifejtette, a két betegség szoros rokonságban van egymással, azonban jelentős különbségek fordulnak elő köztük előjelekben, lefolyásban, behatárolásban és öröklődésben is, de a környezeti tényezőváltozások sem hasonlóak. Az egyik legnagyobb eltérésnek nevezte meg, hogy amíg a Crohn az egész emésztőrendszert – a szájüregtől a végbélnyílásig – betegíti meg, addig a colitis csupán a vastagbélben okoz gyulladásos, fekélyes problémát.

Dr. Novák János elmondta, az IBD főként a jobb életkörülmények között élő fiatalokra jellemző, a fejlett országokban a statisztikák szerint ezer páciensből kétszáz szenved gyulladásos bélbetegségekben, ami Magyarországra kivetítve mintegy harmincezer pácienst jelenthet. A tapasztalatok továbbá megmutatják, hogy minél magasabb szintű az életkörülmény, annál nagyobb számban aktiválódik a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa is. Ugyanakkor igaz mindkettőre, hogy a stresszesebb egyénekre jellemző.

A tünetek a két kórnál hasonlóak: megváltoznak a székelési szokások – például gyakorivá és tartóssá válik a hasmenés –, illetve a széklet helyenként véres, nyákos lesz. Előfordulhat vérszegénység és magas vérsüllyedés is. Kiemelte, hogy minden olyan embernek, akinek legalább négy héten át tartó hasmenése van, és jellemzőek rá az említettek, érdemes jelentkeznie gasztroenterológusnál, hogy az esetleges IBD betegséget igazolhassák és a kezelést elkezdhessék.

A kiváltó okra visszatérve elmondta, sajnos pontosan még nem tudják meghatározni a szakemberek, viszont egyre közelebb járnak a megoldáshoz. Az például már biztos, hogy befolyásolhatják a tápcsatornai fertőzések, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, esetleg a bél baktériumflórájának­ – biotom – változásai. A gyógyításról kifejtette, a legújabb kezelési mód az úgynevezett biológiai terápia, ami tünetmentessé teheti a betegeket.

Ez viszont csak a gyulladást fékezi meg, a kiváltó okát nem. Hozzátette, Magyarországon egyre több korszerű biológiai centrum (például Budapesten, Debrecenben és Szegeden) érhető el, melyekben egyre többféle készítményt alkalmazhatnak az állapot javítására, de a többség továbbra is a „konzervatív” (meszalazin és/vagy szteroid) kezelésben részesül.

Végül elmondta, az IBD betegségekben a páciens legfontosabb teendője az, hogy higgyen a gyógyulásban, mert ennél a kórnál hatalmas energiát kell fektetni az állapot javításába. A diétával kapcsolatban pedig kiemelte, az étrendet minden esetben egyénileg kell meghatározni, hiszen nincs két, ételekre egyformán reagáló páciens.

Egyéni diétával tünetmentes lehet

Egy huszonhét éves Békés megyei Crohn-beteg elmondta, a kórt néhány hónapja diagnosztizálták nála, de visszagondolva, az előjelként érkező tünetek (erős hasi fájdalmak és változó széklet) már gyermekkorában elkezdődtek nála. A gyakori hasfájások jócskán befolyásolták mindennapjait, ezért sokszor volt kivizsgáláson, de csak akkor derült fény az IBD-re, amikor már erősebb gyulladásokat is okozott gyomrában, illetve bélrendszerében. Hozzátette, a kiváltó okot ugyan nem tudják meghatározni a szakemberek, de talán befolyásoló lehetett a kamasz korában éveken át kapott, szinte havi rendszerességű antibiotikumos kezelés. Tapasztalatairól elmondta, hogy diétája egyéni, és ha kerüli a problémás ételeket, illetve rendszeresen beveszi gyógyszereit, akkor szinte el is feledkezik betegségéről.