2024.07.27. 19:45
Fekete Pálra, az 1956-os hősre emlékeztek az esten
Két éve hunyt el Fekete Pál, ennek apropóján szervezett emlékére estet a POFOSZ Békés vármegyei szervezetén belül létrejött Magyar Október Hagyományőrző Tagozat szombaton Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban. Fekete Pál 1956-os hős, Békéscsaba díszpolgára, neki köszönhető, hogy 1956-ban nem lőtték szét a várost a bevonuló szovjetek. Békéscsabát mindig az életét meghatározó városnak tartotta.
Vánsza Pál, a POFOSZ (Magyar Politikai Foglyok Szövetsége) Békés vármegyei elnöke elmondta, hogy nemrég létrehozták a Magyar Október Hagyományőrző Tagozatot dr. Nagy Gyöngyi vezetésével, amely célul tűzte ki a Csaba utcában lévő Fekete Pál gyűjtemény népszerűsítését.
Programokat terveznek a Fekete Pál gyűjteménybe
Az estet szervező dr. Nagy Gyöngyi történész, pedagógus – aki szintén Fekete Pál tanítványa volt – megerősítette, miszerint létrejött a Magyar Október Hagyományőrző Tagozat kutatók, pedagógusok közreműködésével, és hogy a Fekete Pál gyűjtemény segíti napjainkban is az alap- és a középfokú oktatást. A közeljövőben is terveznek ide programokat, rendezvényeket.
Az esten közreműködtek Fekete Pál volt barátai és tanítványai, és dr. Nagy Gyöngyi beszélgetett
- Ambrus Károly tárogatóművésszel, az egykori baráttal, aki Fekete Pál kedvenc dalait adta elő;
- dr. Bohus Gézával, aki Békéscsabán volt Fekete Pál tanítványa;
- Bogyai Elemérrel, a kanadai Torontói Magyar Ház volt elnökével, az egykori sárospataki iskolatárssal.
Mindannyian felelevenítettek Fekete Pállal kapcsolatos emlékeket.
Fekete Pál igazi példakép volt
Mindenkinek van példaképe. Fekete Pál az volt, és az, amit kaptunk tőle, ma is él bennünk – hangsúlyozta dr. Nagy Gyöngyi azt követően, hogy felolvasott egy részletet Fekete Pál Pokoli hajnal című írásából. Fekete Pál számára példakép volt Orbán István, az egykori pedagógus, aki feketét öltött minden olyan alkalommal, amikor valamilyen nagy magyar tragédia volt a tananyag.
Fekete Pál azt is írta a novellában, hogy ha nem kap olyan útravalót Sárospatakon, mint amilyet kapott, akkor nem vállalt volna szerepet 1956-ban, hanem csak leste volna, hol nyílik számára lehetőség a biztonságos egzisztenciára. Arról is szólt az írásában, hogy nem lehetett hinni a szovjeteknek, az események gyorsan követték egymást, és hamar lehullt az álarc a sátán arcáról.
Mit kell tudni Fekete Pálról?
Fekete Pál 1928-ban született Sárospatakon, református parasztcsaládban. Tanítói oklevelet szerzett, majd tanárként helyezkedett el. 1948-ban sorkatonai szolgálatra hívták, repülőgép-szerelő volt, aztán ellenséges személynek minősítették és áthelyezték a déli határra, ahol megsebesült, így bekerült a szegedi kórházba. Felgyógyulása után segített katonatársainak tanulni, ezért lehetővé tették számára, hogy felvételizzen orosz-történelem szakra, kitüntetéses diplomát szerzett.
1952-ben Békéscsabán helyezkedett el, négy évig taníthatott az 1. Számú Általános Iskolában, a mai Petőfi utcaiban, valamint a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, a mai Andrássyban. Közben ismeretterjesztő történelmi előadásokkal járta egész Békés megyét. Itt alapított családot is. Mindenhol ismerték, ezért választhatták meg őt 1956-ban a forradalmi bizottság elnökének – ismertette dr. Nagy Gyöngyi, majd így folytatta.
Neki köszönhetően menekült meg Békéscsaba
1956. november 4-én és azt követően Békéscsaba megmenekült attól, amit Budapest nem tudott elkerülni. A várost harc nélkül foglalták el a szovjetek. Fekete Pál józansága, megfontoltsága, tájékozottsága, tárgyalási készsége, orosz nyelvben való jártassága megmentette Békéscsabát a pusztulásról, a halottaktól.
1957. február 16-án letartóztatták, siralomházba került, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Megjárta Békéscsabán a Munkácsy utcai börtönt, Szegedet, Jászberényt és Sopronkőhidát is többek között. 1963. március 26-án amnesztiával szabadult, és azonnal megpróbálták beszervezni. Ő viszont ellenállt, ezért eltiltották a tanári pályától, kitiltották Békéscsabáról, fizikai munkából tartotta el a családját, 1988-ban segédmunkásként vonult nyugdíjba. 1989-ig megfigyelték.
Békéscsaba ugyanakkor 1989-ben visszafogadta, 1989. október 23-án immár ő mondott ünnepi beszédet. 1992-ben Békéscsaba díszpolgára lett. Kutatómunkába kezdett, a kommunista diktatúra áldozatait kutatta, köteteiben közreadta az ő történeteiket. 2011. október 23-án megnyílt a Csaba utcában a múzeuma. A Fekete Pál gyűjtemény emléket állít az 56-os eseményeknek, segíti napjaink oktatását is. 2022. július 27-én hunyt el Szegeden.
