2 órája
Pepó János kipipálta kilencedik extrém triatlonversenyét – galériával, podcasttal
Pepó János szeptember 6-án különleges versenyt teljesített. A békéscsabai tűzoltó 19 óra alatt 3,8 kilométert úszott, 200 kilométert kerékpározott és 42 kilométert futott az olaszországi Livignóban megrendezett ICON-on. Pepó János ezzel a kilencedik extrém triatlonját is kipipálta.
Az 52 éves extrémsportoló, Pepó János elmondta, az ICON az Extreme World-sorozat egyik, ha nem a legnehezebb versenye. Livigno 2000 méteren fekszik az olasz Alpokban, a csúcsa, a Carosello, ahova feljutott, 3000 méteren van.
– Az extrém triatlonversenyek mindig nagyon hosszúak, az ICON-t 19 óra alatt teljesítettem. Az úszás előtt hajnali fél 4-kor vettük át a chipet. A rajt 5 órakor volt, egy téglalap alakú, sziklafalakkal körbevett víztározóban, 14 fokban úsztunk. Amikor beletettük az arcunkat, fájt, olyan hideg volt. A levegőt ekkora magasságban eleve máshogy veszi az ember, a neoprén ruha szorítása sem kellemes. A versenyzők helyzetét a zord szurdok és a hideg víz tette igazán nyomasztóvá. Pár száz méter után sokaknál alakult ki légszomj, pánik. Többen már ekkor feladták a versenyt – mesélte élményeit Pepó János.
Pepó János sajátos stratégiát vetett be a hideg vízben
Hozzátette, sokféleképpen készült erre a megmérettetésre, például hidegvizes zuhanyzással, próbaúszással. Elárulta, most is vitt egy flakon meleg vizet, mielőtt bement a tározóba, két litert belenyomott a neoprén ruhájába.
– Ezzel a módszerrel a külső hideg víz lassabban áramlik a bőrömhöz, meg tudom szokni. A tüdő viszont nem tud rendesen kitágulni, ezért edzésen „ötös levegővel” célszerű résztávozni – részletezte Pepó János, akinek az első feladatnál a jelzőbója okozott némi bonyodalmat.
– Hajnalban, sötétben úsztunk, mindössze a bója világított meg minket, amit kötelező volt magunkra erősíteni. Viszont bálakötöző madzagot adtak, ami csúszkált. Lement a térdemig, aztán sikerült átvetnem a vállamon, de ez sem volt tökéletes megoldás. Végig kínlódtam, de nem mertem otthagyni a vízben – emlékezett vissza.
Miután sikerrel túljutott a verseny első nagy próbatételén, átöltözött az úgynevezett depóban. A külső hőmérséklet ekkorra 8-9 fok körül mozgott, az eső már nem esett. Következett a kerékpározás: 200 kilométert kellett megtenni öt hágóval és 5000 méternyi pozitív szintemelkedéssel. Mint mondta, sík terepre máshogy kell készülni, ott állandó pulzussal lehet haladni 5-6 órán keresztül is, a hegyekben viszont a komoly emelkedők miatt alacsonytól a maximum pulzusig „fel kell tekerni”.
A tűzoltó a Stelvio-hágót is meghódította
– Biharban, Szlovákiában és Ausztriában is edzettem. Az ICON-on lassabban, de biztosan kerekeztem, összesen 10 óra 45 percen át. Tartottam a szintidőket, a közlekedési szabályokat. A motorosok álmának, a Giro d’Italia leggyilkosabb szakaszának, az autósok rémálmának nevezett Stelvio-hágó „megmászása” volt a legnagyobb kihívás, a mélypont. Külön edzettem erre, de a 2758 méterre való felkapaszkodásra és a 48 kanyarra nem igazán lehet felkészülni. Cserébe gyönyörű a táj odafent. Mindent megéltünk; szemerkélő esőt, ködöt, napsütést, szembeszelet. Kísérőautó is jött velem, többször átöltöztem, frissítettem biciklizés közben. Izotóniás italt ittam, enni csak pár falatot ettem. Egy kis lélekemelő kockázott házi szalonna persze most is volt nálam – részletezte Pepó János.
A versenyzőknek a kerékpározás után még egy teljes maratont, 42 kilométert kellett lefutniuk, nagyrészt dimbes-dombos, erdős, aszfaltos terepen. A távot Pepó János 6 óra 28 perc alatt teljesítette, amiből az utolsó hét kilométer vitte el a legtöbb időt a nagy szintemelkedés miatt.
Az alázat is fontos szerepet kap Pepó János versenyein
– Ha jól edzett egy versenyző, akkor inkább fejben fárad el. Sokminden ott dől el, kezelni kell a stresszt az úszásnál, a tekerésnél meg lefelé kell tudni igazán bevenni az íveket. Tíz éve extrémsportolok, most értem igazán utol a hegyi embereket. Nem fékeztem el magam, végre be tudtam dönteni megfelelően a biciklit. Volt, amikor 75 kilométer/órás sebességgel jöttem lefelé. Amikor csak tudtam, néztem a tájat és élveztem, hogy ott vagyok abban a gyönyörű környezetben. Más nem igen jut fel azokra a hágókra és víztározóban sem úszhat – mosolygott a tűzoltó, aki az ICON-on végül célba ért.
A futás 25. kilométere körül azt hittem, rosszul frissítettem, nem fogok beérni időben, de végül sikerült. Visszagondoltam a versenyre, ittam egy kis vizet, ettem pár szem mazsolát. Összeszűkül az ember gyomra olyankor, de a vacsora már jól esett. A verseny után egy hétig csak aludtam, ettem, mentem a meleg vízbe. Olaszországban nagyon átfáztam. Büszke vagyok arra, hogy megkaptam a fehér pólót; 300 nevezőből körülbelül 160-an értünk célba. Ettől a versenytől féltem a legjobban, de elsőre sikerült. Sokat köszönhetek a feleségemnek, aki végig kísért, akkor kelt, akkor feküdt, amikor én. Odafigyelt a frissítéseimre, vezetett a szerpentineken. Sok szép élményt szereztünk együtt. A Carosellóra az öcsém és a párja is feljött velünk, óriási felelősség volt a kísérőimen is.
A Himalája az extrémsportoló legnagyobb álma
Hozzáfűzte, az Extrém World jövő évi versenyire most kell majd jelentkezni. Van, aki éveket vár, akkora az érdeklődés némelyikre.
– Valószínűleg Ausztria, vagy Olaszország lesz az úticél, de a legfőbb álmom eljutni egyszer a Himalájába. Az állóképesség mellett a legfontosabb a magabiztosság, meg az alázat. Mindig úgy megyek ki egy-egy versenyre, hogy erős vagyok, felkészültem, de lemegyek a vízhez, két kavicsot egymásra teszek, egy botot meg a hegynek támasztok. Kilenc extrém ironmant teljesítettem a legnehezebb pályán, de a szellemi alázatom nem kopik ki – tette hozzá.
A család jelenti számára a biztos hátteret
Pepó János 1973 áprilisában születettet, 2007-ben került a tűzoltósághoz. Beosztott tűzoltóként dolgozik Békéscsabán, a különleges szert, a létrát kezeli. Két gyermeke és két unokája van. Kiemelte: a család biztosítja a hátteret, az ő támogatásuk nélkül nem tudna edzeni és versenyezni. A megmérettetésekre felesége, Mónika mindig elkíséri őt.
Pepó János kipipálta kilencedik extrém triatlonversenyét
