Útépítés

Megkezdődtek a napokban Sarkadon az aszfaltozási, útépítési munkálatok, és mivel eredményes volt a közbeszerzési eljárás, hamarosan elrajtolhat az ugyanilyen beruházás Szeghalmon is. Egyébként szerte Békés vármegyében több település nyert támogatást hasonló fejlesztésre az európai uniós program, a TOP Plusz keretében, tehát nem egyedi beruházásokról van szó.

Érdemes viszont felidézni a sarkadi városvezető gondolatait, és elgondolkozni azokon. Bár immár Magyarország húsz éve az Európai Unió tagja, az EU eddig nem támogatott olyan beruházásokat, amelyek kimondottan utak építését vagy felújítását célozták. Persze a települések keresték a lehetőségeket és találtak is kiskapukat, így pár ilyen beruházást meg tudtak valósítani.

De akkor is érthetetlen számomra, hogy ha az EU a felzárkóztatást tűzte ki célul, akkor miért nem adott pénzt eddig olyan fejlesztésekre, amelyek leginkább szolgálták volna az életminőség javítását egy-egy településen. Hiszen szerintem egy ember számára az az egyik legfontosabb, hogy milyen minőségű úton közelítheti meg otthonát: porban és sárban, vagy tükörsima aszfalton.

A települési önkormányzatok jellemzően nem gazdálkodnak annyi pénzből, hogy saját erőből fedezhessenek több 10, de akár 100 millió forintos beruházásokat. Ezért volt égető szükségük a kormány támogatására és pályázati kiírásaira, ám ezek között is egyedi volt, hogy például Békéscsaba a Modern Városok Program keretében 7 milliárd forintot kapott útfejlesztésre.

Most az EU is adott valamennyi pénzt utakra, aszfaltozásra. Ezt követően pedig elindult a számolgatás, hogy mi fér bele az adott összegbe, nyilván mindenki szeretne minél több utcát érintő beruházást megvalósítani. Nehéz lehet felállítani egy fontossági sorrendet az utcák között, ehhez képest azt is könnyebb kiszámolni, hogy mikor van esélye a továbbjutásra a magyar válogatottnak a labdarúgó-Európa-bajnokságon.