Albérletárak

Papp Gábor

Voltak, akik számára az egyetemi vagy főiskolai bekerülés után jött egy még komolyabb felvételi. Nem egyszer megtörtént, hogy némi túlzással egy-egy felsőoktatási intézmény kollégiumába nehezebb volt bejutni, mint magára az egyetemre vagy a főiskolára. Mindez pedig különösen a kevésbé jómódú családok gyermekei számára jelentett húsbavágó kérdést. Az albérletárak már korábban is az egeket ostromálták, és még ha többen is össze is álltak, akkor sem volt egyszerű kigazdálkodni egy-egy hónapot.

Mint a legújabb elemzésben is olvasható, az egyetemi városokban ugrásszerűen növekedni kezdtek az albérletárak. Szegeden 160 ezer, Debrecenben 250 ezer forintot is fizetni kell havonta az ilyen jellegű lakhatásért. A kollégiumokban pedig biztos, hogy nem jut mindenkinek hely, így a szülőknek vagy a diákoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a felsőoktatási tanuláshoz.

Minimum 40-60 ezer forintos albérlet plusz rezsi, étel, tankönyv, fénymásolás, esetleg némi buli. Ezek csak az alapköltségek. Persze akad, akadhat diákmunka, szociális támogatás és ösztöndíj is.

A helyzet mégis számos kérdést vet fel. Elsősorban azt, hogy minden tehetséges diák el tudja-e kezdeni, végig tudja-e csinálni az egyetemi éveket ilyen anyagi kondíciók mellett. A döntéshozóknak, egyetemi, települési vezetőknek erre mindenképpen figyelniük kell, mert egyetlen fiatalt sem veszítheti el a jövőjét csak azért, mert anyagi lehetőségei nem megfelelőek.