Rangos díjat kapott a Békés megyei főépítész

– Mindig építésznek készült?

– Kevesen vannak azok, akiknek már 14 évesen határozott elképzelései vannak arról, milyen pályát szeretnének maguknak. Én sem tartoztam ezek közé. Családon kívülről jött egy ötlet, hogy ha már szeretek rajzolni és van is hozzá érzékem, akkor válasszak olyan szakmát, ahol ezt kamatoztatni is lehet. Így esett a választás a szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskolára. Az ott eltöltött évek alatt megszerettem a szakmát, így a továbbtanulás iránya már nem volt kérdés. Jöttek a főiskolás évek, azt követően a munkahelyek. Az iskolákban eltöltött esztendők alatt inkább a tervezési jellegű feladatok vonzottak. Magasépítési üzemmérnök végzettségemmel ezért tervező vállalathoz szegődtem, előbb az Agrober szegedi, majd békéscsabai kirendeltségén dolgoztam. Itt sok, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari épület tervezésében vettem részt. Ez idő alatt szereztem meg az építészmérnöki diplomámat is. Majd jött a rendszerváltás, vele egy új élethelyzet, és én – élve egy adódó lehetőséggel – a megyei munkaügyi központnál vállaltam munkát. A munkaügyi központ munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújtott támogatásokat, és szükség volt egy olyan szakemberre, aki a pályázatokat műszakilag is megítéli. Aztán 1996-ban elfogadták a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényt. A jogszabályban létrehozták a területfejlesztési tanácsok rendszerét, amelyek a megyei önkormányzatok keretei között működtek. Ilyen előzmények után kerültem a megyeházára 1996-ban.

– A területrendezés és a területfejlesztés rendkívül fontos feladatok, de talán a laikusok számára nehezen érthetők. Elmagyarázná, mit is jelentek?

– A területrendezés és a területfejlesztés összetartozó fogalmak. Mindegyik tervezési tevékenység, de módszereik különböznek. A területfejlesztés a hosszú- és középtávú fejlesztési célokat, prioritásokat, stratégiákat, a pénzügyi eszközöket határozza meg. A területrendezés pedig a fejlesztési elképzelések, utak, kerékpárutak, energiaellátó-rendszerek térbeli elrendezését szabja meg. Amíg a területfejlesztés jellemzően gazdasági, társadalmi, pénzügyi tervezés, addig a területrendezés műszaki, természetvédelmi, ökoló­giai, fenntarthatósági szempontokat vesz figyelembe, és szabályozó funkciója is van a területi érdekeknek megfelelő területhasználat kialakítása miatt. Például azért, hogy az értékes termőföldek maradjanak meg a mezőgazdasági termelésnek, és a kevésbé értékes részeken valósítsanak meg ipari beruházásokat; vagy hogy a természetvédelmi területeken az élőhelyeket lehetőleg tartsák egyben, ne szabdalják szét utakkal, távvezetékekkel.

– Ha tehát a célok között szerepel az M44-es, akkor a területrendezési terv rendelkezik arról, hogy nagyjából milyen nyomvonalon futhat?

– Igen, de fontos, hogy vannak országos jelentőségű elemek, amelyeket az országos tervben rögzítenek, az M44-es nyomvonala ilyen. Ezek esetében a megyei tervnek pontosító szerepe lehet. A megyei tervezés jelentősége a térségi szintű elemek tervezésénél mutatkozik meg. Fontos az igények felmérése, amelyeket aztán egyeztetni kell a településekkel, az érdekelt szereplőkkel.

– Mire a legbüszkébb?

– Megújult az országos területrendezési terv, az erről szóló törvényt 2018-ban fogadták el. Emiatt valamennyi megyének meg kellett újítania a területrendezési tervét, ami nagy munka volt, több éven át zajlott, adatgyűjtésekkel és egyeztetésekkel. Örülök, hogy ezt sikerült megalkotni, elfogadni. És jó alapot jelent arra, hogy a települések a saját tervükhöz is használhassák. A terv fontos lesz a következő évek fejlesztéseinél, hiszen a dokumentumban vannak olyan térségi jelentőségű elemek, amelyeket, ha lesz rá forrás és lehetőség, meg lehet valósítani.

Elismerték a munkájukat

Földesi István kiemelte: a hivatalban rajta kívül még sokan dolgoznak, dolgoztak az elmúlt évek alatt az önkormányzati feladatok végrehajtásán. Ezért a díjra úgy tekint, hogy az nemcsak az ő, hanem kollégái és az egész hivatal munkájának elismerése.

Az 1955-ben Mezőberényben született szakember 1974-ben végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, majd 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1996-tól dolgozik a megyeházán, 2008-tól megbízott főépítészként, 2012-től pedig megyei főépítészként.

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-magyar-erdemrend-lovagkeresztjet-vehette-at-foldesi-istvan-3140137/