Felvonulással és díszsortűzzel kezdődtek a Végvári Napok Gyulán - galériával, videókkal

Immáron tizenegyedik alkalommal idézzük fel a gyulai Végvári Napok keretében az egykori végvári vitézek hagyományait, a katonaéletüket, a gyulai vár 1566-os ostromát, majd 1695-ös visszavételét – emelte ki köszöntőjében dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere elmondta, ezzel tisztelegnek mindazok előtt, akik anno életüket áldozták vagy készek voltak életüket áldozni a gyulai vár védelméért, a gyulai vár visszafoglalásáért, akik nem csupán anyagi javak védelméért küzdöttek, de kultúránk megőrzéséért és megvédéséért is harcoltak.

– Sikerrel, mert ha a gyulai vár el is esett, kultúránk megmaradt – tette hozzá. – Ezért nem csak azok előtt tisztelgünk, akik harcoltak az erődítmény falain, de azok előtt is kifejezzük nagyrabecsülésünket, akik a későbbi évszázadokban tettek azért, hogy megmaradjon ez az épített örökség, megmaradjon kultúránk végvára. Ha szerte nézünk országunkban, azt látjuk, hogy alig-alig maradtak meg váraink. Itt az Alföldön tulajdonképpen egyedül a gyulai vár falai magasodnak. Ez Közép-Európa egyetlen síkvidéki gótikus téglavára.

A gyulai vár megmaradása

Kifejtette, amikor a törököt kiűzték az egyesült keresztény csapatok, az 1699-es Karlócai békében rögzítették az oszmán birodalom és a Habsburg birodalom, benne a Magyar Királyság közti határt, amely a Maros és a Tisza mentén húzódott. Az aradi vár volt az a fő erősség, amely az ország védelméről volt hivatott gondoskodni, így a gyulai vár hadászati jelentősége elenyészett. Született egy dekrétum is, amely elrendelte mindazon várak lerombolását, amelyek hadászati jelentőségüket elvesztették. A cél az volt, hogy a kuruc vitézek ne találjanak maguknak olyan erősséget, mely alkalmas lett volna arra, hogy ellenálljanak a labancoknak. 

– A gyulai vár mégis megmaradt az utókornak – folytatta a gondolatot. – A vár birtokát megszerző Harruckern báró úgy döntött, nem bontja le a várat, csak a palánkokat rombolták le részben, egészben.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a vár egykor sokkal nagyobb volt, és külső falak erődítménye védte. 

– Azokat ugyan lebontották, de a főépületet megtartották, és sörházat és pálinkaházat rendeztek be benne – fogalmazott.

A vár megmaradásában annak is szerepe volt, hogy Harruckern János György elkezdte építeni a várkertben található kastélyt, és abból kinézve a magas téglafalak emlékeztettek az egykor szebb napokat élt erősség valódi szerepére. Az új kastély környezetében tájképi parkot alakítottak ki, amelybe kiválóan illeszkedett a romantikus várrom, amelynek falai között akkoriban már gabonaraktár és néhány szegényes cselédlakás is működött. Így menekült meg a rombolástól a gyönyörű gyulai vár. Az 1950-es végén, a 1960-as évek elején az akkori városvezetők és szakemberek elhatározták a gyulai vár felújítását, benne vármúzeum kialakítását és a várszínház elindítását. 

– Így ma a kultúra végvára előtt emlékezhetünk azokra a hősökre, akik vérükkel védték a kultúrát, amelynek ma is részesei vagyunk – hangsúlyozta.

Európában is Gyuláról beszéltek

Prof. dr. Csikány Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a rendezvény történelmi hátterét ismertette.

– Ezen a hétvégén azokra a napokra emlékezünk, amikor Gyula városának a neve, miként Szigetváré is bevonult az európai történelembe – emelte ki. – Az európai udvarokban, kastélyokban, nagyobb városokban arról beszéltek, hogy ez a két vár meddig tart ki.

Fontos volt a kérdés, hiszen ha az oszmán hadak tovább haladtak volna, előbb-utóbb fenyegették volna nem csak az osztrák örökös tartományokat, hanem a birodalmi fejedelemségeket, sőt az egész európai kereszténységet is.

A professzor bemutatta annak hátterét, hogy miként jutott az ország olyan állapotba, hogy két ilyen kisebb települése is az európai érdeklődés középpontjába került.

Kitért arra, hogy a mohácsi vereség után a török kivonult, vagyis újra lehetett volna szervezni az országot, ami meg is történt. 

– Ugyanakkor a magyar rendek két királyt választottak, akik ráadásul egymás ellen polgárháborút kezdtek. 1529-ben Szapolyai János király behívta a török csapatokat, hogy segítsék őt a Habsburg Ferdinánd vezette császári csapatok ellen. Ezáltal az ország védtelenné vált, a magyarság kettészakadt. Ennek lett a következménye Buda 1541-es török kézre kerülése – fejtette ki. – Ezt követően Szapolyai János utódai uralták Erdélyt, ami vazallus ország volt a Porta szövetségeseként. A királyi Magyarország, a Habsburgok által uralt Magyarország pedig hatalmas végvárrendszert épített ki, amelynek az Alföldön az egyik legfontosabb pontja éppen Gyula volt. Ettől kezdve a következő időszak a várháborúk korává vált. Az 1566-os események egyik előzménye a Szatmári egyezség megkötése volt, amelyben a Habsburg uralkodó és János Zsigmond erdélyi fejedelem szerződést kötött arról, hogy együttműködnek. A török uralkodó emiatt bosszú hadjáratot indított, így történt meg Szigetvár és Gyula ostroma is.

Gigászok csatája zajlott

A gyulai várat Kerecsényi László védte, aki az udvar egyik legkedvesebb emberének számított, aki sokat harcolt a török ellen, vitéz katona volt, ugyanakkor az embereiért és magáért is kiálló személyiségnek számított. Többször fordult az udvarhoz is, hogy küldjenek pénzt a védelemhez, az erődítmény megerősítéséhez. Mivel nem érkezett támogatás, le is mondott, de végül meggyőzték, hogy mégis legyen várkapitány.

Az oszmán hadakat vezető Pertev pasa a török birodalom második vezére volt ekkor. 

– A gigászok csatája zajlott Gyula vára alatt – tette hozzá. Mint mondta, két hónapig tartottak azok a katonai események, amelyek szombaton és vasárnap megidéznek.

A megnyitón dr. Görgényi Ernő polgármester jelképesen Magyar Istvánt bízta meg a csapatok vezetésével, a főkapitányi teendők ellátásával. 

Itt élnünk, halnunk kell

Magyar István kiemelte a hagyományőrzők szerepét, akik a hétvégére beöltöznek oszmánnak, beöltöznek kereszténynek, és próbálják azokat az életérzéseket, csatamozdulatokat bemutatni, amelyek valaha megtörténhettek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érdeklődők a vár mögött, a táborban interaktív módon betekinthetnek a seregek életébe, a sátrakba, és még ruhákat is felvehetnek.

– Egy korábbi csatáról emlékezünk meg, és megemlékezünk azokról a hősökről, akik védték az országot, védték a vallásukat, védték a szabadságot. Gyula vára nem esett el, Gyula várát átadta kapitánya, hogy megóvja azokat az embereket, akik életben maradtak. Sajnos a török lemészárolta őket, aljas módon árulást követett el. Nekünk az a feladatunk, hogy emlékezzünk a hősökre, és emlékeztessünk arra, hogy igenis voltak magyar emberek, akik fegyvert fogtak ezért az országért. Ez a mi országunk, és itt élnünk, halnunk kell – hangsúlyozta.