Holokauszt 80: a mártírokra emlékeztek Békéscsabán - galériával

A holokauszt nem Auschwitzcal, hanem szavakkal, elfordulással, hallgatással, a társadalom közönyével kezdődött – mondta Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja. Hozzátette: azokra emlékeztek, akiket a zsidótörvények végrehajtói és együttműködői kirekesztettek, jogfosztottá tettek, megaláztak, megkínoztak és 80 éve a halálba küldtek. 

Pár óra alatt a teljes békéscsabai zsidóság megsemmisült

Emlékeztetett: 80 éve, 1944 júniusában a békéscsabai vasútállomáshoz közel, az egykori dohánybeváltó területén létrehozott táborban 32 Békés és Csanád vármegyei településről 4400 zsidót gyűjtöttek össze, majd két hosszú szerelvénnyel deportáltak.

A második transzportot június 26-án indították, több mint kétezer békéscsabait szállított és június 29-én érkezett meg Auschwitzba, ahol mindannyiukra megalázás és kín, a többségükre intézményesített, kegyetlen halál várt. Az elhurcoltak 90 százalékát azonnal gázkamrába küldték, pár óra alatt szinte a teljes békéscsabai zsidóság megsemmisült.

Azok, akik visszatértek, megpróbáltak új életet kezdeni. Voltak, akik a tovább élő antiszemitizmus és az államosítás miatt úgy döntöttek, hogy elköltöznek. Bár az utolsó, holokausztot túlélő békéscsabai is elhunyt, a gyermekeik, unokáik ma is élnek a városban, az országban, a világban.

Mivel szolgáltak rá erre a sorsra?

Lukácsné Moskovitz Tamara idézett egy, a Deutsch családtól származó levélből, amelyben az író jelzi: hamarosan zárt gettóba viszik őket, megmondták nekik, mit vihetnek magukkal. A szerző felteszi a kérdést, hogy mivel szolgáltak rá erre a sorsra, valamint kiemeli, hogy szeretné még egyszer embernek érezni magát.

A rendezvényre az Angliában élő Veronika és Judit, akik holokauszt-túlélők gyermekeiként születtek, egy videóüzenetet küldtek. A felmenőik, a Deutsch család tagjai alapították Békéscsabán a Hubertus kötöttáru- és szövőgyárat, amelynek épülete ma is áll és hasonló funkcióval működik az Illésházi utcában. Beszéltek a szüleikről, Lászlóról és Annáról, hogy a gyárat államosították, és hogy ők 11 és 9 évesek voltak 1958-ban, amikor emigráltak Angliába.

A Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja is kiemelte azt a mondatot, amellyel a videóüzenet zárult, miszerint a tudás a legfontosabb érték, amit valaki magával vihet. Ő is úgy véli, hogy meg kell őrizni az értékeket, amelyek meghatározzák Békéscsabát, és tovább kell vinni azt a közösséget, amely létrehozta azokat.

Magyarázat van, de mentség nincs a holokausztra

Szarvas Péter polgármester beszédében kitért arra, hogy nagyon sok magyarázat van a holokausztra, de mentség nincs rá. Magyarországon több százezer zsidó veszett oda, Békéscsabáról több mint kétezer zsidót tereltek össze és indítottak 80 éve a halálba. Hangsúlyozta, hogy a zsidóság tragédiája egyben Békéscsaba tragédiája is volt. Békéscsaba szintén sokat veszített, hiszen tisztességes, a közösségért tevő békéscsabaiakat gyilkoltak meg.

Hozzátette, hogy meg kell őrizni az emléküket, és Békéscsabán ezt meg is teszik a zsinagógánál lévő emlékfallal, a Szent István téren a Neumann Gábor emlékére állított táblával, városszerte a botlatókövekkel. A jelenkor feladatának nevezte, hogy bele kell vésni az emberek szívéve, lelkébe, gondolatába, hogy mi történt 80 éve, mindezt nem lehet feledni, emlékezni kell rá, és mindez egy figyelmeztetés is, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen.

Ismét megjelent és erősödik a zsidóellenesség

A Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) képviseletében Fináli Péter elnöki megbízott elmondta, hogy évekkel a holokauszt előtt elindult a folyamat: korlátozták a zsidó hallgatók számát a hazai felsőoktatásban, kiszorították őket a gazdaságból, az oktatásban, az államigazgatásból, a kultúrából, a sportból. Majd megfosztották őket vagyonuktól és szabadságuktól, végül pedig az életüket is elvették.

A gyilkosok kegyetlenségét semmi sem befolyásolta: nem számított a rengeteg közös munka és erőfeszítés, az együttműködés. Csak a mohóság, hogy el lehet venni a zsidók vagyonát, házát, az üzleteiket és a vállalkozásaikat – folytatta.

Hangsúlyozta: a holokauszt okozta hiány ma is érezhető. Mint fogalmazott, tanulni kell a történelemből, fel kell ismerni, hogy milyen lépések vezettek a tragédiáig. Különösen fontos ez ma, amikor ismét megjelent a zsidóellenesség, amikor erősödik az antiszemitizmus, amikor példátlan támadás érte Izraelt és a zsidó népet. Úgy véli, most kell erőt mutatni, hogy tényleg nem fordulhat elő még egyszer az, amit békéscsabai mártírok élete árán is megtanultak.

Mártír-istentiszteletet is tartottak a zsinagógában

A vasárnap a Széchenyi-ligeti zsinagógában tartott megemlékezés keretében mártír-istentiszteletet tartott Markovics Zsolt főrabbi – aki szerint a holokauszt mindannyiunk tragédiája és története, és megosztotta a jelenlévőkkel saját történetét is –, valamint közreműködött Handó István énekművész és klarinéton Murvai Benedek.