Kakaskodik a büszke kakasgyűjtő, de nem a baromfiudvarban

Kakasszék, kakasfesztivál, kakasokból álló gyűjtemény, Labádi Sándor. E sorok írója e neveket rakosgatta magában egymás elé s után, majd egy jót beszélgetett a hétvégi csanádapácai fesztiválon a kiállítóként a rendezvényt a kakasaival színesítő Labádi Sándorral, az orosházi, de Kakasszék településhez ezer szállal kötődő kakasgyűjtővel.

A kakaskodó nyugdíjas csupán néhány példányát mutatta be a fesztiválozóknak Csanádapácán, a többi 400 darabból álló kakasgyűjteménye a kakasszéki házában látható. Invitált is bennünket, ha arra járunk, nézzünk be. Mi más is hirdethetné e különleges helyet, mint egy színes szélkakas a háza udvarán...

Csanádapácai találkozásunkkor a felesége, Margó felvette kötényét, amin azt olvastuk: Te vagy az én kis kakasom! A víg kedélyű pár elmesélte, mikor és hogyan is kezdte Labádi Sándor a kakasok gyűjtését (és hozzá kell tennünk: nem a baromfiudvarban).

Szélkakassal kezdődött a gyűjtőszenvedélye

– Amikor nyugdíjba mentem, a kollégák kitalálták – kakasszéki vagyok –, hogy vesznek nekem egy szélkakast. Kérték, szereljem fel az udvaromban. Megtettem. Majd járva az ócskapiacokat, láttam kakasokat. Vettem ilyet is, olyat is. Amerre eljutottam, Sopronban, Ausztriában is célirányosan kerestem a kakasokat. Szerintem már nem kapható sehol kakas, felvásároltam mindet – mesélte nevetve a kakasgyűjtő.

Biztos, hogy felvásárolt már minden kakast?

Igaz, nem szenved hiányt, hiszen kapott már Amerikából, Angliából is példányokat. Mindegy, miből van, műanyag, porcelán, fa, fém, bármi más. Bármekkora. Dísz-, vagy használati tárgy... A lényeg: tarajos szépség legyen.

Orosházi otthonukban nem őriz a kakasgyűjtő egy darabot se, a kakasszéki ház minden szegletét viszont kitölti a 400 darab kisebb és nagyobb kakasa. Így a felesége se háborog, sőt! Támogatja a férjét szenvedélyének a gyarapításában. Fel is vette a párja kakaskodó fotójával díszített kötényét is.