Ételkóstolót tartottak a nemzetiségek Békéscsaba főterén

Sorban álltak az érdeklődők a Szent István téren felállított sátraknál, ahol a nemzetiségi önkormányzatok tagjai kínálták, kóstoltatták a szemet és a szájat egyaránt gyönyörködtető ételeiket. Volt, aki nemcsak kóstolt, hanem aztán receptet is vitt magával haza.

• A lengyeleknél alsó-sziléziai zsurek készült. Ez tulajdonképpen egy savanyú leves, amelybe kerül a rozsliszt mellett lengyel, azaz fehér kolbász, kétféle szalonna is a zöldségek és a fűszerek mellett.
• A németeknél a Gerlai Wenckheim Társaság által készített szilvalekvárt – mellé persze kenyeret –, valamint sült tököt kóstolhattak a látogatók. A szilvalekvár készítése német hagyomány, de elterjedt mindenhol. A kenyér pedig rozskenyér volt, ugye híres is a bajor rozskenyér.
• A romák egy hatalmas üstben készítették a töltött káposztát, amely egyrészt a fűszerezése miatt más, mint a szokásos, másrészt azért, mert többféle húsból készítik.
• A románok helyben készült juhtúrós puliszkával várták az érdeklődőket, de kínáltak – kenyérre kenve – padlizsánkrémet, tradicionális méhkeréki retyisét, házilag készült süteményt is.
• A szlovákok túrós haluskával érkeztek, amelynek az elmondások szerint a gasztronómiai értéke a csabai kolbászéval vetekszik. A felvidéki ősök hozták magukkal az elkészítési módot, a receptúrát.
• Az ukránoknál kulis készült. Ez lényegében egy egytálétel, amelynél alapként a köles szolgál – többször át kell öblíteni, hogy a keserűsége eltűnhessen –, és ugyanannyi zöldségfélét és húst kell beletenni a friss fűszerek mellett. Tábori ételnek indult, mivel bárhol elkészíthető.