Békésben is számíthatunk komolyabb földrengésre a kutatók szerint

Kalmár Dániel, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatóját kérdezte a földrengésveszélyről a likebalaton.hu, a kutató nem túl biztató előrejelzéseket mondott.

Elmondta, hogy úgy döntött az obszervatórium, hogy mostantól közösségi oldalán is havonta közzéteszi az azt megelőző négy hét hazai földmozgásairól szóló statisztikát.

– Minden állomás azonnal küldi az adatokat a központba, nagyon rövid időn belül látjuk a rengések erejét, így, ha szükséges lenne komolyabb intézkedés, azt gyorsan jelezhetjük a katasztrófavédelemnek. A lakossági kérdőíven beérkezett adatok pedig azért fontosak, mert azok segítségével tudjuk meghatározni az intenzitásértéket – mondta Kalmár Dániel.

Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt. A szeizmológus szerint ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban, és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. 

50-70 évente lehet nagyobb földrengés

A különbség az, hogy a berhidai a felszínhez igen közel pattant ki, így az általa okozott károk is nagyobbak voltak. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani. 

Hazánkban egyébként a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés, ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék, valamint Eger környéke is.

A tavalyi romániai földmozgásokat Békésben is éreztük

Több kisebb földrengés is történt tavaly Békéscsabából keletre mintegy 200 kilométerre, ezeket térségünkben is lehetett érezni. A legtöbben arról számoltak be, hogy megmozdult a szék vagy a fotel, akadt, akinél a csillár lengett ki, míg másutt a szobanövények kezdtek hajladozni olyan módon, mintha egy erősebb szél keletkezett volna a lakásban.

Többször is megindult a föld térségünkben

Térségünkben a történelem folyamán többször is előfordultak földrengések. A legrégebbi híradást Békés megyében történt földrengésről talán Tessedik Sámuel jegyezte fel, aki szerint 1746. november 12-én volt földindulás. 1834-ben ismét megmozdult a föld. A korabeli feljegyzés szerint „Békés-Csabán az evangélikus nagy, új székesegyház annyira meghasadt, hogy a bejárás megtiltatott”. 1852-ben ismét földrengésről számoltak be, ekkor a Körös partján a habok kifelé csapkodtak. 1866-ban legalább négy földrengést regisztráltak, majd 1869-ben ismét földmozgást észleltek.

1978. június 22-én történt az egyik legnagyobb, mai napig emlékezetes földrengés a megyében. Hat hullámban lehetett észlelni a földrengést csütörtök hajnali fél négytől négy óráig. A legerősebb földmozgás Békés városban volt. A földlökéseket morajlás kísérte. Maga a földrengés a Richter-skála szerint 3,5–4,5-es erősségű volt, és több mint 1100 ingatlanban keletkezett kár. 1999 szeptemberében, 2008 novemberében és 2015-ben kisebb földrengés volt érzékelhető vármegyei településeken.

Mit tegyünk, ha földrengést érzékelünk? 

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembereinek tanácsa szerint röviden: épületen belül fedezékbe bújni, szabadtéren eltávolodni az építményektől. A fedezék lehet stabil asztal, ágy, ajtókeret; ezek hiányában a szoba sarka, ahol inkább elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre. Szabadtéren távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Csak így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, tetőcserép, kéménydarabok okozta súlyos sérüléseket.