Ma lenne 94 éves Gyulay Endre püspök

– Életét és pályafutását a lelkipásztori, a püspöki, a közéleti és a nyugdíjas, de nagyon aktív évekre, szakaszokra oszthatjuk fel – mondta a Délmagyarországnak a szeretett és tisztelt főpapról Miklós Péter eszmetörténész, az SZTE egyetemi docense.

– Meghatározó volt, hogy édesanyját nagyon korán, 9 évesen elvesztette, így jegyzőként dolgozó édesapja nevelte fel – mondta Miklós Péter. Azzal folytatta, hogy 1943-tól 2 évig úgynevezett kisszeminaristaként a szegedi Klauzál Gábor Gimnázium diákja volt, majd 1945-től a piaristáknál folytatta, 1948-ban érettségizett, teológiai tanulmányait 1948 és 1952 között a szegedi Hittudományi Főiskolán végezte (ma Gál Ferenc Egyetem), és 1953. június 7-én a dómban szentelték pappá.

Nehéz időszakban kezdte papi pályáját

Nagyon nehéz időszakban kezdte papi pályáját, ekkor indultak az egyházellenes támadások, de a piaristáknál tapasztalt szerzetesi lelkiség segített neki. Ráadásul 1956 augusztusában feloszlatták a szerzetesrendeket az országban, ő később, a rendszerváltást követően támogatta és szorgalmazta a piaristák és jezsuiták Szegedre való visszatérést – idézte fel a szakember. Gyulay Endre volt városi és tanyai segédlelkész, a tanyavilágban lóval közlekedett, egy idő után hatalmas fejlődés volt számára a motor.

Erről Félelem nélkül című, Szerdahelyi Csongor által lejegyzett életrajzi kötetében is beszámol. Hitoktatással, lelki gondozással valós, igazi lelkipásztori tevékenységet folytatott, az 1980-as években lett Szeged-Rókus plébánosa, tataroztatta, javíttatta a templomot és a plébániát, valamint törődött a szegények pasztorációjával. Jóval előtte Domaszék Zöldfás-templomának a rendbetételéért is sokat dolgozott, ott máig működő lelkigyakorlatos és ifjúsági táborhelyet alakított ki.

Gyulán és Mezőhegyesen is szolgált

Segédlelkészként 1953 és 1955 között Röszkén tevékenykedett, majd 2 évig Ásotthalmon, utána 1957-től 1960-ig Gyulán. Ezután jött a már említett Domaszék, ahol 1960-tól 1963-ig volt plébános, Mezőhegyesen 1963-tól 1970-ig szolgált, majd 1970-től 1972-ig templomigazgató Makón.

Ez volt Gyulay Endre püspöki jelmondata

Gyulay Endrét 1987 júniusában a rókusi plébániáról nevezte ki püspöknek II. János Pál pápa. Püspöki jelmondata a következő volt:

 Ennek szellemében a rendszerváltás hajnalán és utána bátran tárgyalt az illetékesekkel az egyházi ingatlanok visszaadásáról, a vissza nem kapott vagyonelemek, javak utáni részleges kárpótlásról és a szerzetesrendek rehabilitációjáról, visszatéréséről. 

Emberként kezelte az egyházmegye papjait

– Battonyán a katolikus templomban nagy ünnepséget rendeztünk a tiszteletére, én mondtam a köszöntőt – emlékezett korábban portálunknak Bajnai István kanonok. – Ezek is emlékezetes pillanatokként élnek az emlékezetemben vele kapcsolatban. És még sorolhatnék számos, sőt rengeteg ilyen személyes, emberközeli élményt. De ki kell emelnem, hogy mennyire precíz és igazságos ember volt jó humorral megáldva. Problémafelvetéseink hallatán leült velünk és megbeszéltük. Emberként kezelte az egyházmegye papjait. Azok a kollégáim is, akik az ő idejében szolgáltak, bizonyára ugyanígy vélekednek róla.

Idős éveiben is aktív maradt

Gyulay Endre megyés püspök szolgálata 2005-ben, 75 esztendősen befejeződött, de azt követően is aktív maradt. Minden pénteken misézett a szegedi fogadalmi templomban, könyvei nagy része ekkor jelent meg, bibliaórákat és lelkigyakorlatokat tartott a dómban és több idősek otthonában. 

Augusztus közepén mintegy 100 pap és 28 püspök búcsúztatta el a Szegedi Dómban.