Népi építészeti tanácskozást tartanak három napon át Békésen – galériával

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottságának elnöke elmondta, 1977-ben voltak először Békésen és olyan szíves vendéglátásban volt részük, hogy 1978 óta kétévente visszatérnek a városba. Dobosyné Antal Anna kiemelte, a népi építészeti tanácskozásokon mindig egy újabb téma vetődik fel, 2022-ben a Túlélés történetei címmel rendeztek konferenciát és már akkor megszületett az elhatározás, hogy az idei tanácskozást a díszítőfestés témájának szentelik. Rámutatott, hogy a műemlék helyreállítások kevés kivétellel nem fordultak eléggé e téma felé, a falak festése ugyanis eddig háttérbe szorult. Jó hírként közölte, hogy ezentúl a műemléki kutatók már figyelnek az épületek ezen szerkezeteire is, másrészt pedig a 2017-ben indult népi építészeti program is ezt segíti. Megjegyezte, hogy ugyan még gyerekcipőben jár a téma, de egyre több helyen találnak a szakemberek díszítőfestést a feltáró kutatások során.

A tájházakkal is foglalkozik az idei népi építészeti tanácskozás

A Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a társadalom egy-egy generációjának felkészültségét, műveltségét is a művészeti emlékekben történő értékek bemutatása fejezi ki a legjobban, ráadásul ezek az épített emlékek száz vagy akár ezer évig is fenn tudnak maradni. Dr. Rákóczi Attila kifejtette, Békés vármegye egy soknemzetiségű terület, ez erőt és erőforrást ad ennek a térségnek, ugyanakkor ez a tény az építészeti emlékekben is tetten érhető és nyomot hagy mind a mai napig. Hozzátette, hogy a háromnapos tanácskozás programja is tartalmaz olyan tematikus elemeket, melyek például a tájházakkal foglalkoznak.

A szakma összefogása elengedhetetlen a műemléki értékek megmentése érdekében

Békés Vármegye Önkormányzatának alelnöke beszédében az épületek megfelelő alapjának fontosságára hívta fel a figyelmet. Szegedi Balázs megállapította, ahogy az építészetünk szilárd alapra támaszkodik, úgy a magyar kultúra is egy olyan fundamentum, amely immáron több mint ezer éve megtart bennünket. Hangsúlyozta: ha ezt az alapot ápoljuk, erősítjük, biztosítjuk a jövő generációinak is azt, hogy stabil és élhető jövőjük legyen. Kitért arra, hogy külön köszönet illeti mindazokat a restaurátorokat, etnográfusokat, építészeket, valamint műemlékvédelmi szakembereket, akik ezen értékek megmentésén dolgoznak. A szakma összefogása nélkül ugyanis nem őrizhetőek meg e páratlan értékek a súlya a jövő nemzedéke számára – húzta alá.

A díszítőfestések megőrzése által kaphatunk hiteles képet az épületeket létrehozó emberekről

Veöreös András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke személyesen nem tudott részt venni a rendezvényen, így szavait az egyesület alelnöke tolmácsolta. Klaniczay Péter kiemelte, a népi építészeti emlékek az épített örökségen belül különösen fontos helyet foglalnak el. Kifejtette, hogy a falusi élet épületei helyi anyagokból, regionális építészeti technikákkal, a praktikumtól vezérelve jöttek létre. Mivel a természetközeli anyagok használata esendővé, sérülékennyé teszi ezeket az épületeket, így a klasszikus értelemben vett falusi élet eltűnése miatt, fokozottan ki vannak téve a pusztulás veszélyének. Mint mondta, emiatt különös jelentőségük van a népi építészettel foglalkozó tudományos rendezvényeknek, melyek célja, a még fellelhető értékek számbavétele, értékelése, dokumentálása, megőrzésük elősegítése az utókor számára. Hozzátette, hogy a díszítőfestések megőrzése sokat segít abban, hogy az épületeket létrehozó emberek életéről hiteles képet kapjunk.

A műemlékvédelmet érintő új jogszabályokról is szó esett

A csütörtöki szakmai előadások sorát az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Deák Krisztina prezentációjában bemutatta az új műemlékvédelmi jogszabályokat, illetve tervezeteket, melyek egy része már október elsejétől hatályba lép, az örökségvédelmet érintő további rendeletek pedig a minisztérium szándékai szerint január elsejétől lesznek érvényben.