Ritka kincsként fennmaradt ének-zene oktatásukat ünnepelték

Felcsendültek kórusművek, dalok, számos köszöntő és méltatás elhangzott a Petőfi művelődési központban pénteken. Az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában 70 éve sikeresen működő ének-zene tagozatnak az ünnepi gálaműsorára megtelt a művelődési ház koncertterme, ahol megjelentek egykori diákok, zenepedagógusok, tanárok, hozzátartozók és mindazok, akik valamilyen formában kötődtek, kötődnek ehhez az oktatási intézményhez.

Azért, hogy szépen szóljon az ének, minden hang a helyére kerüljön, hónapokon, heteken át gyakoroltak, próbáltak az ünnepi műsorban részt vevők, egykori és jelenleg is az ének-zene oktatás emelt szintű tagozatán tanulók.

Orosz László igazgató köszöntőjében visszatekintett a kezdetekre: 1954-ben Orosházán, az országban az elsők között, külön minisztériumi engedéllyel , ebben az iskolában elindulhatott a mindennapi munkába beépíthető emelt szintű ének-zenei oktatás. Példákat idézett arra, milyen sikereket értek el már az első években, majd felolvasott újságokban megjelent hírekből méltatásokat.

70 éves az emelt szintű ének-zene oktatás

Az utóbbi évek sikereiről is részletesen beszámolt, miközben köszöntötte az első és a későbbi évfolyamokon tanulókat, akik ezen a gálán személyesen is megjelentek, kórust alakítottak, készültek a pénteki fellépésre. Üdvözölte azokat a pedagógusokat akik sikerkovácsai voltak az elmúlt 7 évtizednek.

– Populáris, becsvágyó világunkban büszkék vagyunk arra, hogy ritka kincsként fennmaradt 70 éven át az ének-zene emelet szintű oktatásunk – emelte ki az intézményvezető, majd színpadra szólították a jubileumi kórust, amit a hét évtized alatt felnövekvő ének-zene tagozat egykori diákjai, pedagógusai alakítottak meg erre e jeles alkalomra Pörneki Attila karnagy vezetésével. Vastapssal köszönte meg a közönség a kórus szereplését, ahogy a 2. A. osztály produkcióját is: ők ízelítőt adtak a népi játékokra, gyermekdalokra épülő alapozó éveikből, amelyeknek szerves része a hangszertanulás és a néptánc is. 

Az iskola volt tanulója is hazatért, dr. Fizel Natasa, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógiai Intézetének vezetője személyes élményeit is ünnepi köszöntőjébe fűzve hangsúlyozta, ez az iskolája is a tudás mellé értékrendet, útmutatást adott.

Zenei neveléssel fejleszthető a kitartás

– Vezetőként magam is arra törekszem, hogy iskolánkban a mindennapok hasonló szellemiségben teljenek, a képzéseink legyenek színvonalasak, komoly, a diákok legyenek nyitottak, empatikusak, elkötelezettek, a kollégák pedig nyugodt, támogató légkörben dolgozhassanak. Hiszek abban, ahol a legfontosabb szempont a tanulók jól léte, segítése, ott sokkal komolyabb követelményeket fogalmazhatnak meg. Fontos a zenei nevelés, a más területekre is kiható fejlesztő képességét igazolják kutatások és a mindennapok gyakorlata: fejleszti a kommunikációs képességet, a logikus gondolkodást, az önuralmat. A zenei nevelésben részt vevő gyerekek kitartóbbak, jobban beosztják idejüket. 

Dr. Fizel Natasa kiemelte intézményeik közötti szakmai együttműködést.

Kórusok, operaénekes, csellóművészek fellépése

Bordás Mária operaénekes több szálon kötődik a Vörösmarty iskolához. Zenei tanulmányait itt kezdte és a Dinnyés István vezette gyerekkórusnak is tagja volt. Előadásában Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájából Cso-cso-szán nagyáriáját hallhatta a közönség. Majd fellépett a Kicsinyek Kórusa, őket követték a Szegedi Szimfonikus Zenekar csellóművészei, Dinnyés Zsuzsanna és Mosolygó Virág (mindketten zenepedagógusok gyermekei, tanulmányaikat itt, a zenei tagozaton kezdték); a Violínák (vonós kamaraegyüttes), a Kodály Zoltán Gyermekkórus. 

A gálaműsorban megemlékeztek Dinnyés István tanárról, karnagyról, címzetes zeneiskolai igazgatóról, dr. Dohány Gabriella pedig , a KÓTA - Magyar Kórusok, Zenekarok, Népzenei Együttesek Szövetsége nevében mondott köszöntőt.

A koncert zárásaként a kórusok a színpadra vonultak és közös énekléssel lepték meg közönségüket.