Elárulta Lázár János, hogy mi lesz a Wenckheim-kastéllyal

Örökbefogadhatóvá vált a szabadkígyósi Wenckheim-kastély is, és a közelmúltban úgy döntött Hódmezővásárhely és Szabadkígyós önkormányzata is, hogy kikéri az ezzel kapcsolatos pályázati dokumentációt. Arról, hogy mi lesz a Wenckheim-kastéllyal, Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere beszélt a pénteken Békéscsabán tartott sajtótájékoztatón a Beol.hu kérdésére.

A jövőben 8-10 milliárd forintot kell költeni a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra

– A kastélyok, a nemzeti jelentőségű műemlékek fenntartása költséges – mondta a tárcavezető. Hozzátette: az a cél, hogy ezeket megmentsék, a köz javára működtessék, üzemeltessék. Az elmúlt években ezzel a feladattal az állam próbálkozott, az erőforrások, az adófizetők pénzei azonban végesek. Ezért javasolta a felújításba és a működtetésbe a magántőke bevonását, azt, hogy legyenek örökbefogadói az épületeknek. 

Hangsúlyozta, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastélynál komoly beruházást hajtott végre az állam, de ez sem volt elégséges. A központi épület földszinti részét újították fel, de az emeletet és a melléképületeket nem, illetve a kastélyparknál is vannak további teendők. Számítások szerint további 7,7-8,6 milliárd forintot kellene rákölteni a kastélyra. Olyan befektetőket, beruházókat, vállalatokat várnak, akik rendelkeznek a szükséges forrással.

 Kétféle forrásról van szó – jegyezte meg Lázár János miniszter. Szabadkígyós esetében

• egyrészt a jegybevételeket ki kell egészíteni évente nagyjából 400 millió forinttal,
• másrészt elvárás, hogy a következő tíz évben hajtsanak végre egy 8-10 milliárd forintos fejlesztést: be kell fejezni az épület korszerűsítését és a park rendbe tételét.

Miközben a köz javára, színvonalasan, nívósan, magas mércének megfelelve kell működtetni a Wenckheim-kastélyt. Megerősítette ismét: ehhez tőkeerős partnerekre van szükség.

Tőkeerős magyar nagyvállalatok is bejelentkeztek a kastélyokra

– Tiszteletben tartom az önkormányzatok szándékát és terveit, de ez egy költséges vállalkozás, nem biztos, hogy az adófizetők pénzét itt kell elkölteni – fogalmazott. Hangsúlyozta: az állam a leendő magánüzemeltetők számára nem fog kiemelt támogatást adni, mert ha lenne az államnak több pénze ilyen célra, akkor ő maga látná el a feladatot. Kiemelte, hogy mindenki egyenlő eséllyel indul, döntés nem született az ügyben, megismerik az üzleti terveket.

Elárulta, hogy az összes, eddig a pályázati körbe bekerült kastély ügyében – de a jövőben várhatóan további 40 kastélyra írnak ki pályázatot – tárgyalt magyar nagyvállalatokkal. Sorolta az OTP-t, a MOL-t, a Richtert, a 4iG-t, az MBH-t, mint a leginkább tőkeerős vállalatokat, és hogy nyitottságot mutattak, és elmondta, hogy pályáztak is bizonyos épületek örökbefogadására. 

A pályázóknak tehát tőkeerős vállalatokkal kell versenyezniük – folytatta Lázár János miniszter. Kiemelte: mindenki számára megnyugtató lehet, hogy a legnagyobb magyar vállalatok vállalnának szerepet a kastélyok felújításában, üzemeltetésében. Mint fogalmazott, egy cél volt a pályázattal, hogy a vállalatok erőforrásait befordítsák a társadalmi felelősségvállalás ezen irányába, azaz például ne csak sportot, hanem műemlékvédelmet és -felújítást is finanszírozzanak.

Békéscsaba nem száll be a versenybe

Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetése pénteken a városházán tárgyalt Békéscsaba fejlesztése ügyében a város vezetésével, és Lázár János miniszter elmondta, hogy Szarvas Péter polgármester is érdeklődött nála, mi lesz a szabadkígyósi Wenckheim-kastéllyal, és hogy a békéscsabai önkormányzatnak szükséges-e lépnie az ügyben. Ugyanis Szarvas Péter polgármester a békéscsabaiak pénzét Békéscsabára költené, ami a miniszter szerint racionális és józan gondolat.