Az orosházi Dénes Adrián Itáliában akar felnőttcsapatba kerülni

Két hete került az Appennini-félsziget keleti oldalán, Rimini közelében fekvő Cesena városának csapatához, ahol nagyon jól fogadták.

– Pozitív benyomásokat szereztem, a társak, a stáb, mindenki kedvesen fogadott – kezdte az éppen a délutáni edzésére készülő Dénes Adrián. – Bíznak bennem, s rögtön a tudomásomra hozták, hogy meg fogom kapni a lehetőséget. Egy kollégiumban helyeztek el, ami mondhatni jobb, mint Firenzében. A pályára való eljutást kisbuszokkal oldják meg, ahol műfüves pálya és konditerem is rendelkezésünkre áll. Idáig három Primavera-mérkőzésen léptem pályára, mindannyiszor kezdőként, az elsőn a Bologna, majd a Roma ellen is betaláltam, ám sajnos kikaptunk, és játszottam a Napoli ellen is.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség az ideiglenes klubváltásra, Dénes Adrián így válaszolt:

– A Fiorentina Primavera csapatában nem kaptam meg a játéklehetőséget, öt U19-es bajnokin öt-tíz, összesen nyolcvankét percet játszottam, s csak egy alkalommal voltam kezdő – mondta a fiatal játékos.

Adrián amúgy a Fiorentina U19-es csapatával Olasz Szuperkupa-győztes lett az Internazionalét legyőzve, Adrián ezen a mérkőzésen csereként lépett pályára. Öt-hat társával többször felvitték a felnőtt csapathoz edzeni, Vincenzo Italiano vezetőedzőnek kifejezetten tetszett a hozzáállása, a korosztályos csapatból a keddi és a szerdai tréningeken egyedül rá számítottak.

– Alberto Aquilani, az U19-es csapat edzője, a Roma, a Liverpool és a Milan egykori kiváló harmincnyolcszoros válogatott labdarúgója elmondta, hogy jó munkát végeztem – folytatta. – Kiemelte a viselkedésemet, a jó hozzáállásomat, a rúgótechnikámat, ám mégsem játszottam, mert nem én voltam számára első a poszton, hanem egy nálam egy évvel idősebb olasz fiú. „Tökös” srác vagyok, többször is elé álltam, s támogatta, hogy a további fejlődésem érdekében jó, ha váltok, s állandóan játszok.

Az elmúlt bő másfél évben taktikailag fejlődött a legtöbbet, a mentalitása erősebb lett és fizikailag is sokat lépett előre.

– Jó úton haladok – jelentette ki Dénes Adrián. – Az eddigi olaszországi időszak lehetett volna jobb, de rosszabb is. Ebben a félévben minél többet akarok játszani, minél több gólt akarok lőni, hogy majd az új szezont egy felnőtt csapattal kezdhessem meg Olaszországban. Ott ragadjak és első lépésként leülhessek a kispadra.

Bár már másfél éve kint van Olaszországban, bevallotta, nagyon nehéz a szüleitől, nagyszüleitől, barátaitól való távollét.

– Természetesen napi szinten tartom a kapcsolatot a szüleimmel, a testvéremmel és a nagyszüleimmel. Sok a mérkőzés – tavasszal tizenöt-tizenhat vár a Primavera-csapatra –, emiatt nem tudok még hazamenni, viszont anyukámék áprilisban meglátogatnak és megnézik az egyik bajnoki mérkőzésemet, amit a Cesena éppen a Fiorentina ellen vív majd meg.

Nagyon korán kitűnt a tehetségével

E sorok írója korábban többször is látta futballozni Dénes Adriánt az OMTK-ULE serdülőcsapatának kék-fehér mezében, s már akkor kitűnt, hogy különösen jó barátságot ápol a labdával. Kispesten is hamar kiszúrták a tehetséges ifjút és 2017-ben, mindössze 13 évesen leigazolták. Nem volt könnyű ilyen fiatalon megszokni a nagyvárost, az új csapatot és a társakat, de hosszú évek munkája és a kitartásának köszönhetően a Honvéd U17-es csapatában alapemberré vált, jó idényt futott, később az U19-es bajnokságban és az NB III-ban is játszhatott, így figyeltek fel rá Olaszországban. A történet további részét pedig már ismerjük.

KÉP MENTVE: 02. 21.,14. O.