Királynak sincsenek előjogai

Címkék#amszterdami #előjog #olimpia #magyar #vitorlázó

Már ismert hajósként volt tagja az amszterdami olimpián induló magyar vitorláscsapatnak dr. Tuss Miklós, aki 1898-ban Kevermesen látta meg a napvilágot. A településen uradalmi intézőként és jószágigatóként dolgozó édesapja aligha gondolta, hogy fia majdan sikeres orvos és az ország egyik legjobb vitorlázója, a balatoni Kékszalag-verseny egyik ötletgazdája lesz.

Szigeti Csaba

Az amszterdami olimpián nehézséget okozott, hogy a magyar csapat hajóját, a 6 méteres Hungáriát Svédországban gyártották, s épp az ötkarikás játékokat megelőzően érkezett meg Stockholmból Amszterdamba. Kipróbálni sem nagyon volt idő… Az öt fős legénység (soraiban Tuss-sal) így is sporttörténelmet írt: ez volt az első olimpián induló magyar vitorlázó-válogatott, másrészt egy sajnálatos eset kapcsán, először mondatott ki: a játékokon a legfontosabb a fair play, s még a királyok (hercegek) sem élvezhetnek elsőbbséget.

A norvég Norna – fedélzetén a csapatot erősítő V. Olaf koronaherceggel, későbbi királlyal – a 3. futamban ütközött a Hungáriával. A korábbi szabályoknak megfelelően a királyoknak mindig úgynevezett útjoguk (elsőbbségük) volt a vízen, most viszont kimondatott: a sportban mindenki egyenlő, nincsenek előjog. (Ettől még a norvégek lettek a bajnokok, a magyar egység a 11. helyen végzett.)

A Hungária az olimpia után hazakerült, balatoni hajó lett belőle. A mai napig megvan, a hajósok valódi legendaként beszélnek a 96 éves vitorlásról. És nem csupán azért, mert a norvég királyi sarjnak is be kellett hódolnia előtte…