Szabó Ágnes nem hitte el, hogy sikerült az abszolút győzelem – podcasttal

Szabó Ágnesnek nagy valószínűséggel nem az augusztusi Eb volt az utolsó a pályafutásában.

– Egészen elképesztő eredménysorral büszkélkedhet, ha csak a fekvenyomást vesszük, hatszor győzött világbajnokságon, de Európa-bajnokságon fekvenyomásban is ötször, erőemelésben háromszor. Az augusztusi isztambuli fekvenyomó Eb-n az open +84 kg-ban és az abszolútban is győzött, ráadásul az itthon valaha volt legjobb RAW-csúcsot jegyezve.
– Az Eb-re érdekesen készültünk, hiszen azt megelőzte egy világbajnokság, ahol nem igazán voltak jók a körülmények. A szövetségi kapitánnyal arról beszélgettünk, hogy bár húsz éve versenyzek, az Eb-n még tegyem oda magamat, hiszen nem tartottam kizártnak, hogy visszavonulok és majd négy év szünet után a mastersben – aminek az alsó korhatára negyven év – visszatérek. Ezután az eredmény után azonban mindenki vérszemet kapott, mert álmomban sem gondoltam, hogy a 155 kilogrammot meg fogom nyomni. S hogy egy Eb-n abszolút első legyek nagy szó, mert az eredményem az összes súlycsoportéval összevetésre került. Amikor a gyakorlatom után a három bíró jelzése alapján mindhárom fehér lámpa felgyulladt, azonnal felpattantam, mert először nem is nagyon hittem el, hogy ez sikerült. Amúgy magamat is átverném, ha azt mondanám, hogy nyugodtan tudnék ülni. Ha folytatom, akkor én lennék a legelső a sportágon belül, aki ifjúsági korától a mastersig folyamatosan versenyez. A hazai bajnokságokon indultam volna, inkább a nemzetközi szereplés jelentett kérdést, de a szövetségi kapitány számít rám.

Még ma is örül minden sikernek

– Szinte megszokottá vált, hogy ha elindul egy világversenyen, akkor nyer. Tud még örülni egy újabb sikernek?
– Hogyne, persze. Az utóbbi öt-hat évben ha elmentem egy versenyre, akkor majdnem hogy a kezdőfogással nyertem meg az Eb-t, vagy a világbajnokságot, bár nem mondom, hogy nem jelentett kihívást. Az utóbbi időben azonban sokan felzárkóztak, akik nagyon erősek, sokat fejlődtek az utóbbi időben. Aki a csúcson van, onnan csak veszíthet. A trónkövetelők célja az, hogy a legjobbat legyőzzék, erre tettek kísérletet most Isztambulban, én pedig meg akartam tartani a helyemet, ezért kellett nagyon küzdenem.

– Az Eb-n nemcsak versenyzett, hanem tanítványaira, Sajben Dánielre és Schneider Erzsébetre is figyelnie kellett.
– Az a vicces, hogy a versenyzőim esetében sokkal jobban izgulok, mint a saját gyakorlataim közben. Az én képességeimmel tisztában vagyok, az övékével is, de azért mindig vannak buktatók. Nagyon jó és rutinos versenyzőkről van szó és bíztam benne, hogy nem fognak nagy hibát elkövetni. Az ő sikereiket majdnem hogy többre értékelem, mint az enyémet, mert valamennyit én is hozzá tudtam tenni. A tanítványaim közül kiemelném még az ifjúsági korú Mucsi Noémit. A tavalyi Eb-n huszonhat válogatottból ketten szereztek összetett érmet, ő volt az egyik. Babinszki Barbara csak tavaly érkezett, de az októberi Eb-n már szeretném elindítani. Petri Regina pedig tavaly felhúzásban Eb-bronzérmes lett az ifiknél. Nagyon tisztelem őket, mert vannak céljaik, sportolnak, kőkeményen edzenek.

Edzőként is bizonyított Szabó Ágnes

– Mintegy másfél éve edzősködik. Korábban szóba került, hogy főállásban végezné ezt a munkát.
– Magyarországon az erőemelő edzők nem tudnának megélni – mondta Szabó Ágnes. – Jómagam hobbiból, a sport iránti szerelemből csinálom. Van, hogy nincs kedvem lemenni edzeni, de tudom, hogy ott vannak a versenyzőim és ez fellelkesít, no és példát is kell mutatni. Nagyon sokat próbálok videózni és olvasni a témában. Ha vannak újabb technikák, módszerek, azokat igyekszem beépíteni a munkámba, hogy segítsem a versenyzőimet a jobb teljesítmény elérésében. Mindenkinek egyénre szabott tervet készítek, hogy a gyengeségeiket kompenzálni tudjam.

– A harmadik vonalat a bíráskodás jelenti, Isztambulban is dolgozott nemzetközi versenybíróként.
– Valóban, ez is egy feladat, de megtiszteltetés, hogy a hazai szövetség úgy gondolta, engem küld nemzetközi bírónak. A szövetségi kapitánnyal együtt itthonról mi voltunk ketten ebben a minőségben. Az, hogy Európa legjobbjait bírálhatom el, nagy dolog, mert tudom, hogy mennyi időbe és energiába kerül, hogy valaki egyáltalán kijusson egy Eb-re. Ez a munka felelősség, mert egy rossz bírói gyakorlat miatt tönkretehetünk egy féléves munkát.

– Mit tervez az elkövetkezendő egy évben a saját, illetve a versenyzői tekintetében?
– A tanítványaimra októberben még vár egy ifjúsági erőemelő Eb Pilsenben a RAW, klasszikus kategóriában. Szeretném, ha minél jobb helyezéseket érnének el, de roppant erősnek ígérkezik a mezőny. Ezt követi egy hazai korosztályos és masters verseny és még tervben van egy tartóruhás Magyar Kupa, ami azért is fontos, hogy Magyarországon visszahozzuk a tartóruhás versenyeket, mert kevesen vannak, aki ebben a kategóriában szerepelnek.