Dicséret

Dicséret, elismerés, visszajelzés. Gyakran hajlamosak vagyunk elfelejtkezni ezek jelentőségéről, holott – mint egyre többször kiderül – a visszacsatolás sorsfordító is lehet. Sok fontos üzenet mellett erről is szó esett a békési Családért Alapítvány csütörtöki rendezvényén, ahol a jó tanuló helyi diákokat köszöntötték. Egy-egy megfelelő módon elmondott dicsérő vagy elismerő mondat, akár komoly problémákat oldhat fel, és hozhat rájuk megoldást.

Kicsit utánaolvasva a témának kiderült, hogy a dicséretnek mennyire fontos szerepe van a gyermeknevelésben, de a felnőttek számára is nagyon lényeges visszajelzés lehet, ahogy annak elmaradása akár évekre, szélsőséges esetekben évtizedekre visszavethet fiatalt, de még időst is. Egy cikkben találóan az emberi élet talán leghasznosabb és legolcsóbb doppingszerének nevezték, ugyanakkor, ahogy fogalmaztak, „a magasan szárnyaló gondolatokba bugyolált dicséret sem fejez ki többet a csupasz lényegnél.” Vagyis a díszes, giccsbe hajló szóvirágok egy dekával sem érnek többet, mint az egyszerű, de őszinte szavak.

Gyerekek és felnőttek egyaránt szomjazzák az elismerést és dicséretet, de persze az sem mindegy, hogy azt milyen helyzetben és miként alkalmazzuk, mert annak egyensúlyban kell állnia a tettel, az elért eredménnyel, se túlzó, se lekicsinylő nem lehet.

A csütörtöki esemény felhívta a figyelmet, hogy szülőként, munkatársként és emberként is meg kell tanulni dicsérni és, ami még fontosabb, megfelelőn dicsérni.