AranyKapu

Már csak űrturista lehetek, de az is csak akkor, ha megütöm a főnyereményt a lottón. Bár lehet, hogy az is kevés lenne egy pár napos üdüléshez fent, az űrben. Kapu Tibornak viszont összejöhet az űrutazás úgy, hogy még fizetést is kap érte. Ő lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld.

Emlékszem, gyerekként milyen irigy voltam, és mennyire büszke Farkas Bercire – mindenki így hívta – amikor első magyarként ott járt, ahol mi, többiek csak álmainkban, vágyainkban. Berci után mindenki űrhajós akart lenni az osztályban, szívfájdalmamra nekem sem jött össze, újságíró lettem, lehet, hogy sokak szívfájdalmára.    

A hírek szerint 240-en jelentkeztek a küldetésre, közülük a szakértők végül kiválasztottak négy jelöltet, akik komoly kiképzésen estek át az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át a különböző fizikai tesztekig és tudományos munkákig. Aztán a bizottság meghozta döntését, és ez úgy szól, hogy Kapu Tibor, 32 éves gépészmérnök lehet a következő magyar kutatóűrhajós. Tibor eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozott.

Nagyon szurkolok, hogy a kiválasztott minél hamarabb eljusson az űrbe. Ő lehet a mi „AranyKapunk”, mint ahogy volt a Farkas Berci, akire örökké büszkék leszünk. Derűlátónak kell lenni, sokáig például azt sem tudtuk, hogy létezik Airbus, most meg már itt van, sőt fejleszt Gyulán. Szóval, a kapuk azért (is) vannak, hogy ki lehessen nyitni ezeket.