Tevan Andorra és a holokauszt áldozataira emlékeztek

Tevan Andor jelentős szerepet töltött be a magyar irodalomban. Igényes könyveket adott ki, példamutató módon, a Nyugat nagy szerzőinek köteteit is megjelentette, ezzel pedig ismertté tette a kiadót. Emlékezni kell rá, nem szabad elfelejteni, hogy mit tett – mondta Frankó Attila.

A Békéscsabai Irodalmi Estek keddi állomásán a 80 évvel ezelőtti tragédia, a holokauszt áldozatairól is megemlékeztek. Hangsúlyozta: ilyen nem fordulhat elő többet, a gyűlöletnek, a kirekesztésnek, az antiszemitizmusnak gátat kell szabni. Máig felfoghatatlan, hogy a holokauszt idején mennyi békéscsabait vittek el és gyilkoltak meg. Tevan Andor túlélte a vészterhes időszakot.

Tevan Andorról, a családról és a nyomdáról szól a kiállítás

Tevan Ildikó, a Tevan Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy Tevan Andor egész Magyarországon egyedülálló nyomdászatot, nyomdatechnikát vezetett be, nagy hangsúlyt fektetett az illusztrációkra, művészi szintre emelte a könyvkiadást. Kiemelte, hogy nemcsak nyomdát, hanem kiadóvállalatot is működtetett. 

Bár Tevan Andor könyvművészeti és kiadói tevékenysége szerepel a békéscsabai értéktárban, utcát neveztek el róla, emléktáblát helyeztek ki a nyomda egykori helyén, az Ibsen Háznál, úgy véli, van továbbra tennivaló azon a téren, hogy megismertessék, mit tett Tevan Andor. Elmondta, hogy az a kiállítás, amely egy ideig a Munkácsy Mihály Múzeumban volt megtekinthető, most a Széchenyi-ligeti zsinagógában érhető el.

Tevan Andor Bécsben tanulta ki a mesterséget

A Békéscsabai Irodalmi Estek keretében ismertették, hogy Tevan Andor 1889-ben született Békéscsabán. Édesapja, Tevan Adolf rajongott a könyvekért, és 1903-ban átvette Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését, amelyet később Tevan nyomda néven működtettek. Tevan Andor Bécsben tanulta ki a nyomdászat mesterségét, és hazatérve átvette a nyomdát, elhatározta, hogy korszerű műhellyé fejleszti. Elsőként Dapsy Gizella kötetét adta ki.

Megismerkedett több íróval, költővel, a Nyugat szerzőivel, és többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes munkáit is megjelentette. A nyomda ismertté vált. Elindította a Tevan Könyvtár és a bibliofil Amatőr Tevan sorozatot. Kiemelkedik kiadványai közül Heltai Gáspár A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái, illetve Anatole France Nyársforgató Jakab meséi című kötete, ezekkel elismeréseket is bezsebelt. 

Túlélte a holokausztot, majd felajánlotta a nyomdát

A német megszállást követően, 1944-ben deportálták, 1945-ben tért haza. 1949-ben felajánlotta államosításra a nyomdát, amely aztán Békési Nyomda néven működött tovább, majd 1963-ban egyesítették a gyomai Kner nyomdával. Tevan Andor 1950-től 1955-ös halálig a Művelt Nép kiadónál, majd az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott képszerkesztőként.

„A szép könyvek olthatatlan szerelmese volt Tevan Andor… ha csak egy kis levegőhöz jutott, minden törekvése szép könyvek világrahozatala volt… A magyar könyvkiadás és könyvtervező művészet legodaadóbb, fáradhatatlan munkását veszítette el a békéscsabai nyomtatómesterben” – így írt róla halálát követően, 1955 novemberében Keleti Arthúr.

Több mint kétezer zsidót hurcoltak el Békéscsabáról a holokauszt idején

A 80 évvel ezelőtti holokauszt áldozatairól szóló megemlékezés keretében felidézték, hogy 1944-ben, a mai Békés vármegye területén mely településeken működött neológ és ortodox hitközség. Békéscsabán 770 zsidó családot, 2200 embert köteleztek a sárga csillag viselésére. A zsidókat Jánossy Gyula polgármester száz különálló házba költöztette, csak a legszükségesebb dolgokat, illetve 14 napi élelmet vihettek magukkal. Este 8 és reggel 9 óra között a házat nem hagyhatták el.

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba elhurcolt több mint 2000 békéscsabai zsidó közül csak kevesen tértek haza. Azt lehet tudni, hogy 1941-ben 2433 izraelita élt Békéscsabán. Az ortodox zsinagógát 1894-ben avatták fel, ez ma is áll a Luther és a Kinizsi utcák sarkán. Vele szemközt, a Luther utcában állt az 1893-ban épült neológ zsinagóga, amelyet a felismerhetetlenségig átalakítottak, helyén bútorbolt működik. A Széchenyi-ligeti zsinagógát 2008-ban avatták fel, érdekesség, hogy a második világháború óta ez az egyetlen zsinagóga épült fel Közép-Kelet-Európában.