Kontraszt

"Két oldalról tör ránk a pokol", "borzalmas éjszaka következik", "két részre szakad az ország", "pokoli idő rontja ránk az ajtót", "napjaink vannak csak hátra" – olvasható a különféle hatás-és kattintásvadász portálok meteorológiai fenyegetéseiben, akarom írni előrejelzéseiben. Aztán meg kiderül, nincs is semmi különös, csak vihar kerekedik éjszaka, szél támad nyugaton, kisüt a Nap keleten, csapadékzóna érkezik a Dunántúlra, visszatér fölénk a száraz, napos idő. 

Most sem pihen a fantáziatoll, olvasom, „berobbant” a vénasszonyok nyara. Reméljük, éltes kora dacára tényleg be tud robbanni, és velünk marad sokáig. A hirtelen változás lassan tényleg megszokottá válik; negyvenfokos aszályból árvízbe csaptunk át, többnapos esőből indián nyárba csöppentünk. Itt, Békésben, hála Istennek, nyugalom van, "mi" megyünk másokhoz homokzsákot pakolni, segíteni. A tévében látott helyszíni nyilatkozatokból kitűnik, a gátnál meg az ártér közelében élők nagyon bátrak. Megtanulták már az évszázadok során, mi a teendő. Meg persze azt is, hogy "nincs rossz idő, csak rossz öltözék".

Mi, itthon maradt viharsarkiak ledobhatjuk a kabátot, kimehetünk a zöldbe élvezni a kora őszi lehűlést követő kellemes meleget. Számtalan jó program vár ránk: mozdonyparádé, kerékpártúra, emlékséta, utcazene-fesztivál. Lehetőség arra, hogy időt töltsünk a szeretteinkkel, hogy örüljünk, az alkony még nem hagy ködöt maga után, hogy vízálló gumicsizma helyett félcipőt húzhatunk.