3 órája
Az Európai Unió kisebbségben van az ENSZ Közgyűlésén (videó)
Az Európai Unió kisebbségben van az ENSZ Közgyűlésén, tisztségviselőit nem veszik komolyan, aminek oka az elmúlt évek kioktató, lekezelő politikája - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlése ülésszakának alkalmából tartott EU-s külügyi tanácsülés kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió a világszervezetben jelentős kisebbségben van, befolyása az elmúlt években folytatott kioktató, lekezelő politikája miatt erőteljesen visszaszorulóban van.
És most is azt próbálják elérni itt a brüsszeliek, hogy minden európai uniós külügyminiszter beszorítva legyen határok közé, hogy azért ne tárgyaljunk azzal, akit gondolunk, nehogy már olyat mondjunk, ami Brüsszelnek nem tetszik
– mondta.
Még olyat is kértek az előző héten, hogy mindenki adja le, kivel tárgyal majd itt kétodalú alapon. Most elgondolhatják, hogy mi erre mit is válaszoltunk (…) Tehát gyakorlatilag a szuverén nemzeti külpolitikák létjogosultságát kezdik már el itt feszegetni a brüsszeliek New Yorkban is
– tette hozzá.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
az ülésen szó lesz a hazai Nemzeti Kártya-program kiterjesztéséről is, hogy milyen lehetőségeket kapnak a fehérorosz és az orosz állampolgárok a könnyített belépésre.
Ebben a vitában, én azt gondolom, hogy a számoknak fontos szerepet kell játszaniuk, úgyhogy meg is néztük, hogy hogy áll Európa ebben a kérdésben
– szögezte le.
„A tavalyi esztendőben például a belarusz állampolgárok számára európai uniós tagországok több mint 280 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki (…) Ebből Magyarország 270-et. Nem 270 ezret, hanem 270-et, a 280 ezerből. A lengyelek kiadtak 255 ezret, meg a minket folyamatosan vegzáló litvánok is kiadtak 16 ezret” – mutatott rá.
„Ugyanígy az orosz állampolgárok esetében, tavaly az európai uniós tagországok 115 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki orosz állampolgároknak, ebből a németek 21 ezret és a spanyolok 20 ezret. Eközben meg minket támadnak azzal, hogy hogy ássuk alá úgymond a schengeni övezet biztonságát”
– folytatta.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a vízumkiadásokat tekintve is nagyon érdekes tendencia figyelhető meg, ugyanis míg idén csökkent a minszki magyar nagykövetségen fehérorosz állampolgárok számára kiadott vízumok száma, tavaly Németország több mint ötvenezer belépési engedélyt hagyott jóvá, ami két év alatt tizenháromszoros növekedés, ahogy Olaszország is kiadott negyvenezer vízumot, ez szintén tizenháromszoros növekedés.
Látszik az, hogy az Európai Unióban a tények továbbra is kevésbé számítanak, és egyfajta dogmatikus, ideológiai alapú, megbélyegző külpolitika zajlik. Na, emiatt van kisebbségben az Európai Unió itt, New Yorkban, emiatt nem veszik komolyan az európai uniós tisztségviselőket New Yorkban, s emiatt inkább a racionális tagországokkal tárgyalnak az Európán kívüli országok
– összegzett.
Alapvető változásra van szükség a nemzetközi politikában a válságok megoldásához
Alapvető változásra lenne szükség a nemzetközi politikában a jelenlegi súlyos válságok megoldásához, elsősorban vissza kellene térni a kölcsönös tisztelet talajára, és nem lenne szabad, hogy a „béke” szitokszó legyen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben nem tapasztalt ilyen feszült hangulatot az ENSZ Közgyűlésén, mint most, ami nem is csoda, hiszen az emberiség a második világháború óta nem nézett szembe ennyire súlyos biztonsági kihívásokkal.
A világnak körülbelül harminc pontján zajlik most valamilyen háború, fegyveres konfliktus. Ebből kettő olyan, amely a globális biztonságot pillanatok alatt alá tudja ásni. Ráadásul mindkét konfliktus jelenleg az eszkalációs szakaszában van, vagy legalábbis az eszkaláció veszélye rendkívül magas
– mutatott rá.
Majd emlékeztetett, hogy mind a közel-keleti, mind az ukrajnai konfliktus esetében eddig sikertelenek voltak a béketörekvések.
A csúcstalálkozó középpontjában a háború vagy béke kérdése kerül
Tudatta, hogy hétfőn és kedden jövőről szóló csúcstalálkozót tartanak, amelynek során eredetileg még a vízellátásról, a népességnövekedésből fakadó kihívásokról, a zöld átállásról lett volna szó, azonban a körülmények mára teljes mértékben megváltoztak, ezek a rendkívül fontos ügyek hátrébb szorultak a napirenden, és a háború vagy béke kérdése került a fókuszba.
„A kérdés, hogy megelőzhető-e a harmadik világháború, megelőzhető-e az, hogy az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus világháborúvá terebélyesedjen, és a globális békepárti többség érvényt tud-e szerezni annak, hogy végre a 'béke' ne egy szitokszó legyen a globális politikában” – jelentette ki.
Majd leszögezte, hogy ő maga is fel fog szólalni az értekezleten, és arra fogja felhívni a figyelmet, hogy a nemzetközi politikának alapvetően meg kell változnia a jelenlegi súlyos kihívások megoldásához.
A nemzetközi politikának vissza kellene térnie a kölcsönös tisztelet talajára. A nemzetközi politikában a diplomácia kellene, hogy jelentse az eszköztárat, párbeszédre kellene építeni a nemzetközi politikát
– sorolta.
„Nem szabad, hogy a 'béke' szitokszó legyen, nem szabad, hogy a béke mellett érvelőket megpróbálják hitelteleníteni. Nem szabad, hogy a nemzeti alapon patrióta álláspontot képviselő politikusokat akár a politikai, jogi vagy fizikai megsemmisítés eszközével fenyegessék” – folytatta.
„Azaz egy ilyen fundamentális, alapvető változás kell a nemzetközi politikában. Ha ez nem tud sikerülni, akkor én nem tudom, hogyan fogja tudni a világ megvédeni magát ezektől a rendkívül súlyos biztonsági kihívásoktól” – hangsúlyozta.
A háború globális problémákat szült
Szijjáró Péter a csádi, a kongói és az ománi kollégájával tervezett találkozói kapcsán arról beszélt, hogy Európában és általában véve a transzatlanti közösségben egyfajta „varázsszóként” szokták kimondani a globális Dél fogalmát, vagyis azt, hogy a világ többi részével is kapcsolatot kell tartani.
„De sajnos az európai kollégáink ezt a kapcsolatot úgy képzelik el, hogy a globális Dél országai csinálják azt, amit mi mondunk. És nyilvánvalóan a globális Dél országai erre a legkevésbé sem vevők. Látni kell, hogy a globális Dél országainak elegük van abból, hogy egy Európában zajló háború miatt folyamatosan nehézségekkel néznek szembe” – mondta.
Van Európában egy háború, emiatt náluk magas az infláció, magasak az energiaárak, élelmiszerellátási problémák vannak, és nem értik, az európaiak miért terítik ki a saját nehézségeiket az egész világra
– tette hozzá.
Illetve arra is kitért, hogy az európai álláspont minden fegyveres konfliktus esetén az volt, hogy be kell szüntetni a harcokat, le kell ülniük a feleknek a tárgyalóasztalhoz, és diplomáciai megoldást kell találni.
„Amikor aztán Európában zajlik a háború, akkor akik ezt az álláspontot képviselik, azokat lenyomják, azokat folyamatosan támadják, azok Putyin bábjai, meg az oroszok kémei, s gyakorlatilag Európa maga tüzeli azt a konfliktust, ami ott zajlik” – fogalmazott.
„Ez globálisan okoz nehézséget számtalan olyan országnak, akiknek semmi közük nincs ehhez, akiknek semmi felelősségük nincs ebben, s nem értik, hogy nekik miért kell megfizetni egy olyan háborúnak az árát, ami tőlük sok ezer kilométerre van. Megjegyzem, mi sem értjük, hogy nekünk, akik a szomszédban vagyunk, miért kell megfizetni a szomszédban zajló háború árát, amikor semmi közünk nincs hozzá” – húzta alá.
Szijjártó Péter tíz éve tette le a hivatali esküjétÉppen tíz éve tette le a hivatali esküjét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az évforduló kapcsán hétfőn New Yorkban kijelentette, hogy ezután is egyedül a nemzeti érdek érvényesítését fogja szem előtt tartani munkája során. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva nagyon megtisztelőnek nevezte, hogy immár tíz éve töltheti be a tisztséget, és rámutatott, hogy mindez egy igen izgalmas időszakra esik. „Emlékszem, egy jó barátom azt mondta nekem, amikor kiderült, hogy külügyminiszter leszek, hogy ez a legnyugisabb állás, ha nincs háború. A történelem íródott úgy az elmúlt tíz évben, ahogy íródott (…) Én azt gondolom, a legfontosabb az, hogy a magyar külpolitikának folyamatosan magyar külpolitikának kell lennie” – mondta. Majd hangsúlyozta, hogy továbbra is olyan szuverén külpolitikára van szükség, amely a magyar nemzeti érdek érvényesítését tűzi ki célul. „És ezért nem fogadhatjuk el azt, hogy megpróbálnak rászorítani minket arra, hogy mások szemüvegén keresztül nézzük a dolgokat. Nekünk magyar szemszögből kell nézni a világ dolgait, és ennek megfelelő döntéseket kell hoznunk” – szögezte le Szijjártó Péter. „Tehát azt tudom ígérni, hogy ameddig lehet, már ameddig végezhetem ezt a munkát, addig mindig is egy szuverén és magyar külpolitika megvalósítására fogok koncentrálni, amely csakis a magyar nemzeti érdekek érvényesítését tartja szem előtt” – erősítette meg. |
