A KRESZ-parkban

Licska Balázs

Immár közhely, hogy Békéscsaba kerékpáros város. Az országban a legbringásabb főutca lett az Andrássy út, rengetegen mennek biciklivel munkába, iskolába, és szintén sokan vannak azok, akik szabadidejükben pattannak nyeregbe. Az elmúlt években több tízmilliárd forintból újítottak fel és építettek kerékpárutakat Békéscsabán – elég csak a Wenckheim turista- és kerékpárútra gondolni –, és hasonló, hiánypótló beruházások a jövőben is várhatók, a Temető sortól a Széchenyi utcáig.

Persze ez önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy Békéscsaba kerékpárosbarát település is legyen. Ilyenkor mindig szóba kerül, hogy mennyit tesznek azért, hogy biztonságos közlekedésre nevelhessék a gyermekeket. A kicsik és a szüleik, nagyszüleik rendelkezésére áll ennek érdekében két közterületi KRESZ-park, az egyik a Penza lakótelepen, a másik pedig a Jaminában, a Tompa és a Szegfű utcák sarkán, és egyébként van egy harmadik a Lencsési lakótelepi Manóvároviban is.

Időről időre felmerül az is, hogy szabad-e a kerékpárosoknak úgy részt venniük a közlekedésben, hogy nem feltétlenül vannak tisztában a szabályokkal. Erre azt mondom, hogy a gyalogosok sem feltétlenül ismerik a KRESZ-t, mégis furcsa lenne, ha a járdán sem sétálhatna az, akinek nincs jogosítvány a zsebében. Egyébként az autósokat sem ártana tesztelni, mert lehet, hogy levizsgáztak, az ismereteik megkophattak, a szabályok változhattak azóta.

Az, hogy Békéscsabán az óvodákban és az iskolákban is beszélnek a gyermekeknek a legfőbb szabályokról, az, hogy kiviszik őket a KRESZ-parkba annak érdekében, hogy játék közben el is sajátítsák az ismereteket, előremutató. Akad azonban tennivaló: a Penza lakótelepen például igencsak kopottak az útburkolati jelek, és úgy nehéz a zebráról beszélni, ha nem látszódik. Ezek után nem csodálkozom, hogy nem igazán engedik el a zebrán a gyalogosokat.