Óraátállítás

Október végén ismét eljön az őszi óraátállítás ideje, amikor hajnali háromról kettő órára állnak át a digitális órák, az analóg készülékeket is ez alapján kell majd visszatekernünk. Ezzel elkezdődik a téli időszámítás, melyet eredetileg azért vezettek be, hogy jobban kihasználhassuk a nappali világosságot, és csökkentsük az energiafogyasztást. 

Magyarországon először a 20. század közepén vezették be a tavaszi és a téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban tért vissza az emberek életébe energiamegtakarítási céllal. 2018-ban az Európai Bizottság javasolta az óraátállítás megszüntetését, de azóta sem született végleges döntés, így a jelenlegi rendszer maradt érvényben.  

Az óraátállítás negatívan hat az egészségre

Sokan reggel 8 órakor kezdik a napot, az iskolát vagy a munkát, ami télen néha azzal jár, hogy koromsötétben kelünk fel és utazunk. Számos felmérés kimutatta, hogy az óraátállítás változásai negatívan hatnak az alvási szokásokra és az egészségre. A kutatások szerint már az egyórás eltérés is jelentősen megterheli az emberi szervezetet. 

Én sem vagyok az óraátállítás híve! 

A tavaszi átállás után mindig nehezebben tudok alkalmazkodni az új időhöz, és hosszabb ideig tart visszaállítani a megszokott alvásritmusomat. Bár az őszi óraátállás kevésbé megterhelő, mégis felborítja a természetes bioritmust és zavaró tud lenni, hogy a reggeli sötétség miatt nehezebb felébredni és energikusan elindítani a napot.