Békéscsabára érkezett a Szent György Lovagrend nyári egyeteme – videóval, galériával

A Szent György Lovagrend nyári egyeteme hétfőn vette kezdetét Békéscsabán, a résztvevők istentiszteleten vettek részt az evangélikus nagytemplomban, megismerkedtek az evangélikus negyeddel, majd előadások voltak a városháza dísztermében. A programsorozat folytatásában további előadások lesznek kedden az evangélikus egyházközség gyülekezeti termében, csütörtökön a Békés Megyei Könyvtárban, pénteken pedig a Munkácsy Mihály Múzeumban.

A nyári egyetem segít a világnézet megtalálásában

A Szent György Lovagrend nevében Vas Zoltán dél-alföldi nagyprior arról beszélt, hogy szilárd alapköveket kell letenni, amelyekből kialakul egy olyan világnézet, amely vezeti a magyarságot. Ez a világnézet olykor hiányzik, ezért lehet, hogy egyesek nem értékeket, hanem bálványokat követnek. A Szent György Lovagrend és a nyári egyetem segít a világnézet megtalálásában. Kiemelte: ismerni kell a múltat, mert az az egyik legfontosabb mérföldkő a jövő felé.

Ugyancsak a Szent György Lovagrend képviseletében dr. Szabó József békéscsabai prior hozzátette: olyan előadásokat szerveznek, amelyek méltók a nyári egyetemhez. Ezek több témát felölelnek – az egyháztól a művészetekig –, ezért mennek minden nap más és más helyszínekre.

Büszkeség, hogy itt rendezik a lovagrend nyári egyetemét

Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere büszkeségnek és megtiszteltetésnek mondta, hogy Békéscsaba adhat otthont a Szent György Lovagrend nyári egyetemének. Megemlítette a város számára fontos mérföldköveket, a törökdúlás utáni újratelepítést, azt, hogy 1873-ban felavatták a városházát, ahol sorsfordító döntések születtek. Azt, hogy Békéscsaba a kolbász fővárosa és Munkácsy városa, megismerhetik a nyári egyetem résztvevői a következő napokban.

Az ország közepéről a határ mellé

Hogyan került Békéscsaba az ország közepéről a határ mellé – erről, vagyis Békéscsaba 1918 és 1920 közötti időszakáról tartott előadást Ugrai Gábor, a Belvár történelemtanára, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, a Szent György Lovagrend tagja. Elmondta, hogy rengeteg minden történt az első világháború vége és Trianon között Békéscsabán, és a békéscsabaiak számára a háború igazából a háború után kezdődött. 

Hadsereg nélkül maradt a térség, a 101-es gyalogezredet feloszlatták. Az őszirózsás forradalom idején itt is zűrzavar uralkodik, kirakatokat törnek be, vagonokat rabolnak ki, külön csabai és külön jaminai nemzeti tanács alakul. Érdekes, hogy itt nem tudtak arról egy ideig, hogy átvették a kommunisták a hatalmat, a Tanácsköztársaság itt 36 napig tartott. A kommunisták elraboltak Gerendáson 1919. március 25-én egy francia vonatot, amelyet elhoztak Békéscsabára.

Megérkezett a román hadsereg

Április 26-án Gyula felől Békéscsabára is megérkezik a román hadsereg, a kommunisták túszokat is ejtve menekültek, ahogy a korabeliek fogalmaztak, az egyik holló elzavarta a másikat. A békéscsabaiakat plakátokon tájékoztatták előzetesen, hogy bevonulnak a románok, akik számára a vasút miatt volt fontos Békéscsaba, mivel annak idején a Nagyvárad és Arad közötti vonal nem volt készen.

1919. május 23-án I. Ferdinánd román király is ellátogatott Békéscsabára. Páran voltak, akik szerettek volna Romániához csatlakozni, tartottak is ennek kapcsán nagygyűlést, sőt egy delegáció ennek érdekében elment Párizsba és Bukarestbe. Sőt, román parlamenti választást is tartottak Békéscsabán, ám senki sem ment el szavazni. A románok ebben az időszakban cenzúrázták az újságot, fosztogattak, például a selyemfonoda gépeit is elvitték.

Az igazi 20. századi felszabadulás

Aztán 1920. március 29-én elérkezett az igazi 20. századi felszabadulás pillanata, amikor a román hadsereg ki-, a magyar pedig bevonult Békéscsabára, mint fogalmaztak akkor, viharedzett vaskos gyerekek, sastollas bocskai sapkában, teljes felszereléssel jöttek. Megkezdődött a károk felmérése is, a románok elraboltak 34 ezer tojást – tíz darabot azért kifizettek –, gyakorlatilag szétverték a gimnázium épületét. Nagy nap volt, amikor Horthy Miklós kormányzó ellátogatott Békéscsabára, a városházán 17 beszédet hallgatott végig.

A románok ugye szerették volna megkapni Békéscsabát, és például az angol javaslat is így szólt, szemben az amerikaival. Később megszületett a trianoni döntés, amely ellen tiltakozó népgyűlést Békéscsabán is tartottak, és azután, hogy a magyar Országgyűlés is elfogadta a diktátumot, a Körösvidék című újság gyászkerettel jelent meg. Mivel Békéscsaba fejlődését Trianon nem törte meg, érdekes, hogy később jelentek meg olyan cikkek, amelyek szerint Békéscsaba nyert Trianonnal, és hogy a település, amely pár éve falu volt, hamarosan az ország második városa lesz.