2024.06.29. 19:23
A cinkusi diákok őrzik néptanítóik, iskolájuk emlékét
Lerótták tiszteletüket az egykori cinkusi iskola falán lévő emléktáblánál, az iskolaudvarban emelt kopjafánál és az egykori Cinkusi Kisgazda Olvasókör emléktáblájánál mindazok, akik évtizedekkel ezelőtt annak az épületnek a falai között tanulták meg a betűvetést, az olvasást, a számolást kiváló tanítóik segítségével. Ők az egykori cinkusi diákok. Fogyatkozva bár, de hálás szívvel emlékeztek idén is néptanítóikra és a pusztai közösségeket építő őseikre.
Cinkusra 2001. június 23-án tértek vissza, akkor hirdették meg az első iskolatalálkozójukat az öregdiákok. Azóta az egykori cinkusi iskola tanulói minden év június 23-án kimennek oda, emlékezni - igaz, egyre fogyatkozó létszámban.
– Örök hála és köszönet néptanítóinknak, nyugodjanak békében – e mondat minden alkalommal elhangzik.
Működött a Cinkusiak Baráti Köre Közhasznú Egyesület 2001-2015 között. Sokan emlékeznek még színvonalas rendezvényeikre. A programokkal megmozgattak a helyhez, a térséghez kötődő embereket, családtagokat, barátokat. Ám a létszám egyre csökkent, 2015-ben e civil közösség megszűnt. De az emlékezések, a június 23-ai találkozások megmaradtak.
– A volt iskolánkat 1974-ben zárták be. Utolsó tanítónk, Urszuly János annyira fontosnak érezte szakmai életpályájának ezt az időszakát, hogy végakarata szerint a hamvait az iskolaudvarban szórtuk szét. Amikor még aktív közösségként sokan együtt voltunk, rengeteg és maradandó élményt adó összejövetelt szerveztünk. A közös emlékeinket, a tárgyainkat egy vitrinbe elhelyeztük, lássa majd utókor az iskolai élet relikviáit. Általában a magyar néptanítókra is gondolva, felkértük a Magyar Örökség-díjas, erdélyi Sütő István faragót, készítsen ide egy kopjafát, amit a magyar néptanítók tiszteletére állítottunk fel és ezt is megkoszorúzzuk minden évben – nyilatkozta idei találkozójuk után Deák György.
